A nagy visszatérők (Magasles)

Győzelmük, lám, egy esztendeig sem tartott, ráadásul az idei választásokon mintegy öt százalékkal többen járultak a urnák elé, mint tavaly. A kommunisták a szavazatok körülbelül negyven százalékát szerezték meg — 42 képviselőt küldhetnek a 101 tagú parlamentbe! —–, de vezetőjük az elmúlt évek nyomasztó emlékű rendőrségi akcióival elhíresült volt államfő, Voronyin így is választási csalásokra panaszkodott. Mivel nem szereztek többséget, a kommunisták csak akkor alakíthatnak kormányt, ha a másik három bejutott párt, a demokrata-liberálisok, a demokraták és a liberálisok közül valamelyik hajlandó lesz koalícióra lépni velük. Ha nem, marad az áldatlan s az elmúlt két évet jellemző politikai válság. S marad a nyomor — Európa legsze­gényebb országáról van szó! —, a mérhetetlen korrupció egyenes következményeként a csempészet, mert valamiből élni kell, s az egymással szemben álló pártok láthatjuk, hova vezető acsarkodása.
A kommunisták győzelme csak azokat lepheti meg, akik hittek az előrejelzéseknek, de ezek nem váltak be, a lakosság megdöbbentően nagy része voksolt ismét a kommunistákra, kiábrándulva az európai integráció előnyeiről áriázó pártokból, hiszen mindezen ,,áldásokból" Moldova az elmúlt esztendőkben semmit nem élvezhetett... Szerepe van a kialakuló helyzetben az egymással versengő Moszkvának és Bukarestnek is, melyek állandóan ,,bátorítják" híveiket, ébren tartva az országot megosztó román—orosz ellentéteket, de érdemben, legalábbis gazdasági szempontból, nem tesznek semmit azért, hogy a moldovai gazdaság talpra állhasson.
A kommunisták egy évig ültek a kispadon, de újabb győzedelmes visszatérésük jelzi: Moldovában még igen elevenek a szovjet éra emlékei (a volt tagköztársaságok közül, nem véletlenül Lukasenko mintaállamában, Belorussziában még ilyen elevenek...), és a gondoskodó államot a választók valamiért összekapcsolják a kommunistákkal, noha mindenki láthatta, hova vezetett a kommunista párt újabb keletű (rém)uralma. Az ország és a gazdaság széteséséhez, a csempészet eluralkodásához. S ezt nem árt említeni, hiszen Románia soron levő schengeni csatlakozása is múlhat azon, hogy le tudják-e állítani a Moldova felől érkező cigaretta-, ital-, drog- és pornókazetta- vagy fegyverszállítmányokat. Tény, hogy volt szovjet tagköztársaságok és Közép-Ázsia maffiái is használják a ,,besszarábiai vonalat", együttműködve a korrupt román határőrséggel. Ha Románia a schengeni övezet tagja lenne, ezek a szállítmányok — akárcsak a vállalkozó kedvű romák — vígan kerenghetnének Európában, ami úgy hiányzik az uniós tagállamoknak, mint az ablakos tótnak a hanyatt esés.