Leállhat a lakásépítési program

Liviu Marchiş, az ügynökség vezérigazgató-helyettese szerint mindez a menet közben változtatott lakás-odaítélési feltételeknek tudható be.

Az elmúlt tizenhárom év alatt országszerte felépített mintegy harmincezer lakás­ból mindössze negyvenet vásároltak meg bérlőik, emiatt sok önkormányzat is hibás, mert nem osztotta fel és telekkönyvezte külön-külön a lakásokat, hogy eladhatóakká váljanak (előnyösebb számukra a havi bér bezsebelése), de legfőképp a négyzetméterenkénti 407 eurós ár riasztja el a vásárolni szándékozó bérlőket. Mint a vezérigazgató-helyettes elmondta, az eladási árat úgy állapították meg, hogy abból a pénzből ugyan­akkora felületű új lakás építési költségét fedezhessék. Hogy túlzott ez az összeg, elismerte, de úgy véli, nem az áron kell változtatni, hanem a lakások odaítélési feltételein, illetve be kellene vezetni azt a megszorítást, hogy a bérlő legfeljebb öt évig lakhasson az állami lakásban, ha azalatt nem vásárolja meg, át kelljen adnia a következő igénylőnek. Szerinte a mostani bérlők azért nem tudják kifizetni a négyzetméterenkénti 407 eurós árat, mert az évek so­rán módosítottak a lakások kiadásának feltételein, eleve az értelmiségi, tehát jobban kereső fiataloknak épültek volna, közben azonban szociális lakásokká váltak, a leg­­többet alacsony keresetű fiatalok bérelik.
Sepsiszentgyörgyön 61 állami lakást kínálnak eladásra, bérlőik közül néhányan jelezték vásárlási szándékukat, de az árat mindannyian túlzottnak találják: jócskán meghaladja a piaci értéket, ekkora összegből becsületes telken családi házat is lehetne építeni, vélik. Antal Árpád András polgármester korrekciós együttható bevezetését ajánlotta, a helyi piaci érték vagy a település lakosságának függvényében kellene változtatni az alapáron, de szerinte a legjobb az lenne, ha a központosítást felszámolnák, az önkormányzatokra bízva, hogy eladják a lakásokat, s a befolyt összegből újakat építsenek.