Moldoványi Ferenc másik bolygója (Film a gyermekmunkáról)

Moldoványi Ferenc Sepsiszentgyörgyön
KISPÁL ATTILA FELVÉTELE

Noha már szó esett a novemberi, háromszéki városokban egyidejűleg szervezett kortárs magyar filmnapokról, egy fontos részlet még említést kíván: ez alkalommal bemutatták Moldoványi Ferenc magyarországi filmkészítő — rendező és producer — Másik Bolygó megrázó alkotását (a világ közszolgálati televízióiban Another Planet címmel sugározzák a filmet). Ez azért is figyelemre méltó, mert — annak ellenére, hogy a moziban igen kevesen látták, a maroknyi néző vetítés után kérdésekkel ostromolta a rendezőt, ami helyi viszonylatban nem mindennapos jelenség! — a filmet magyar tévécsatornák is bemutatták, s mivel a vetítések száma világszerte nő, újabb műsorra tűzése esetén érdemes rákapcsolni a távirányítót.
Moldoványi Ferenc filmje a világ különböző térségeiben dolgozó gyermekekről szól, a szerző szerint, ha már azt be kell sorolni egy műfajba, akkor "kreatív dokumentumfilm". Amúgy Moldoványi azt vallja, fölösleges a beskatulyázás, egyszerűen csak filmről érdemes beszélni. A rendező Mexikóban, Ecuadorban, Kongóban, Kambodzsában és más nagy, itteni mércével is felfoghatatlan szegénységben élő közösségekben forgatott, s nem csak zsenge korú szereplőit mutatja munka közben, hanem beszélteti is őket életükről, félelmeikről, gyermekgerinccel viselt szenvedésükről. Moldoványi szerint ugyanis az a tény, hogy valaki magyarországi filmrendező, nem jelenti azt, hogy csak magyar témák iránt lehet érzékeny. Így, mint fogalmazott, a világ kevésbé szerencsés helyszínein rögzített (a filmet Máthé Tibor operatőr fényképezte) gyermektörténeteken keresztül a kiszolgáltatottan, elképzelhetetlen nyomorba taszított, napi egy dollárból élő gyermekekről beszél, megközelítése metaforikus, mert szerinte a kifosztott, elrabolt gyermekkorok egyben jövőtlenséget, világunk jövőtlenségét is jelentik. Lélek­hez szóló, nem oknyomozó film — mondotta alkotásáról Sep­si­szent­györgyön Moldo­ványi Ferenc —, melynek kiemelt erős­sége a kiváló képek sokasága (például kongói téglagyárban dolgozó egészen apró kisfiúkat, avagy szintén az afrikai országban, boszorkánynak titulált utcagyermek arcát, illetve gyermekkatonák sokaságát láthatjuk, de feltűnik egy magányos ecuadori cipőpucoló kisfiú is), megannyi megrendítő jeleneteként annak a bizonyos másik, a civilizált világ számára elképzelhetetlen bolygónak. ,,A képekre bíztuk ezt a filmet, mert egy arc, egy tekintet sokkal jobban leír egy emberi sorsot, mintha az illető három órát beszélne az életéről". "Annyira nem vagyunk naivak, hogy azt higgyük, egy filmmel meg lehet változtatni a vilá­got, de ha a nézők hazaviszik a képeket, elgondolkodhatnak azokon" — tette hozzá, mondván, alkotásával provokálni szeretne, a film "elkötelezettséget jelent egy fontos ügy mellett".
A Másik Bolygót eddig közel félszáz országban mutatták be, mintegy nyolcvan filmfesztiválon szerepelt (Moldoványi szerint egyébként a dokumentumfilm pillanatnyilag sokkal "erősebb" a világban, mint a játékfilm). Legutóbb a november 13—23. között megrendezett 31. Starz Denveri Nemzetközi Filmfesztiválon díjazták, a leg­jobb dokumentumfilmnek járó elismerést ítélték oda a rangos amerikai seregszemlén, mivel "gondolatébresztő képi és hangi világot alkalmazva teljesedik ki egyedi, megragadó érzelmi és filmélménnyé, amely egyaránt jutalom és kihívás a nézőnek". A Másik Bolygó korábban elnyerte az 57. Mannheimi Film­fesztivál Nemzetközi Zsűrijének különdíját, s levetítették a dokumentumfilmek Cannes-jaként számon tartott Amszterdami Nemzetközi Dokumen­tum­film-fesztiválon is. A közelmúltban az észtek jelezték, oktatási anyagként szeretnék használni, s bizony, az adventi várakozásban a székelyföldi gyermekek, fiatalok is megtekinthetnék, mielőtt tollat ragadnak, és hosszú levelet írnak az angyalnak.