Kitörés az ördögi körből? (Oktatási törvény)

A törvényhozó testület ezt megelőzően a gyorsított eljárás folytatása mellett döntött. Minthogy a Nemzeti Liberális Párt honatyái visszavonták aláírásukat a korábban beterjesztett bizalmatlansági indítványról, a szükséges támogatottság hiányában az indítvány érvénytelenné vált, nem lehet bizalmi szavazást tartani. A tanügyi törvény kálváriája azonban ezzel korántsem ért véget: az ellenzék ugyanis jelezte, az alkotmánybírósághoz fordul.

Mint arról beszámoltunk, az oktatási törvényt felelősségvállalás révén kívánta elfogadni a kormány, miután a jogszabály vitája a szenátus oktatási bizottságában elakadt. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy az így parlament elé terjesztett tervezetről nem tartanak parlamenti vitát, de az ellenzék bizalmi szavazást kérhet a kormánnyal szemben. Emil Boc miniszterelnök a kormány nevében a parlament előtt felelősséget is vállalt a jogszabályért, az ellenzéki szociáldemokrata és liberális honatyák pedig bizalmatlansági indítványt nyújtottak be. Ennek megvitatására azonban nem kerülhetett sor, mert időközben az alkotmánybíróság Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök panaszára válaszolva meglehetősen kétértelmű döntésében úgy ítélte meg, indokolatlan a gyorsított eljárás. Ké­sőbb pontosított a testület, és közölte: a felelősségvállalási folyamat leállítása nem tartozik hatáskörébe. Ezért annak folytatásáról döntött a kabinet, ezt erősítették meg tegnap a parlament két házának együttes ülésén, felülbírálva a házbizottságok ugyancsak tegnapi döntését, mely szerint a jogszabályt visszaküldik a kormánynak. Mivel időközben a liberálisok visszavonták aláírásukat az indítványról — nem gondolták meg magukat, csak éppen nem szeretnék ily módon is hitelesíteni a felelősségvállalási eljárást —, a dokumentum érvénytelenné vált, a gyorsított eljárás pedig tegnap a parlamentben lezárult, a jogszabály elfogadottnak tekinthető.
Az ellenzéknek két nap áll rendelkezésére, hogy megtámadja azt az alkotmánybíróságon, ha nem él ezzel a lehetőséggel, már csak Traian Băsescu államfőnek kell kihirdetnie a jogszabályt, hogy az érvénybe lépjen. Ezzel nem is lenne gond, az államfő ugyanis tegnapi nyilatkozatában is megerősítette, hogy támogatja a jogszabályt, még­sem valószínű, hogy ilyen gördülékenyen alakul a törvény további sorsa, a Nem­zeti Liberális Párt és a Szociál­de­mokrata Párt képviselői ugyanis közölték: a taláros testülethez fordulnak, mivel elfogadhatatlannak tartják a kormány eljárását.
A Daniel Funeriu oktatási miniszter nevéhez fűződő törvény elfogadását az RMDSZ szorgalmazta leginkább, hiszen számos olyan előírást tartalmaz, amely kedvező a nemzeti kisebbségek számára. A törvény legfontosabb előírásai közé tartozik a decentralizáció, a helyi közösség kezébe kerül az oktatási intézmények irányítása, Románia földrajzát és történelmét anyanyelvükön tanulhatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok, a román nyelvet és irodalmat sajátos tanterv szerint tanítják.