Az önkéntes tűzoltóság intézménye

1876 áprilisában pusztító tűzvész emésztette fel a Templom utca 22. szám alatti házat és gazdaságot. E szerencsétlenség rázta fel a város illetékeseit, hogy új tisztikarral és Kelemen Lajos városi főtisztviselő irányításával még ez évben megalakítsák az önkéntes tűzoltóegyletet. 108 tagja a társadalom különböző rétegeiből jelentkezett. Feladatként további új tagok szervezését, a bevetések hatékonyságának fokozását, a gyakorlatok számának növelését, a szakképzettség emelését jelölték meg. Tagjait a feladatok végzésének szempontjából három osztályba sorolták: mászó, szivattyús és felügyelő csoport. Fenn­tartási költségeinek tetemes részét a lakosság pótadójából és a városi tanács által kiutalt pénzekből fedezték. Felszerelést, egyen- és munkaruhát vásároltak, gyakorlóalkalmatosságokat építettek. Az egyletben már-már kötelezőnek számító fúvószenekar 1894-ben alakul meg az újonnan szervezett zeneszakosztály keretében.
1895-ben zászlószentelési ünnepélyt tartanak.

A selyemből készült zászló közepére a város címeréből átvett György lovag (aki éppúgy lehetne Szent Fló­rián, a tűzoltók védőszentje is) profilját a Christus spes mea (Krisztus az én reménységem) felirattal, köréje a tűzoltás kéziszerszámait és az Önkéntes Tűzoltó Egylet, Sepsiszentgyörgy feliratot hímezték. 1896-ban az egylet csatlakozik a Potsa József főispán tiszteletbeli elnöksége alatt álló megyei tűzoltószövetséghez.
A zenekar hamarosan nagy népszerűségre tett szert, hozzájárulva a különböző ünnepélyek, rendezvények színesebbé tételéhez. Részt vett az évente sorra kerülő március 15-i megemlékezéseken, 1911-ben a Székely Nemzeti Múzeum alapkőletételénél, 1913-ban akkordjai mellett kísérték utolsó útjára ifj. Gödri Ferenc polgármestert. Képünk a zenekar 1909. évi tagjait örökítette meg, középen Csinádi Lajossal, az állami elemi iskola népszerű igazgatójával, a zenekar akkori karmesterével. Néhány név a későbbi karmesterek közül: Bodor Dénes, Huber Mihály, Posak Péter Pál.

Az 1920-as impériumváltozás feloszlatta az önkéntes tűzoltóegyletet, szükség esetén tűzoltásra szakosított katonákat, csendőröket vetettek be. 1937-ben államilag szervezett formában, huszonkét képzett katonával mint önálló alakulat újhodott meg. Az 1940-es évek elején újralétesül Önkéntes Tűzoltó Szövetség néven, hogy aztán a kommunizmus éveiben ismét a katonaság keretében működjék. Falu­helyen viszont szükség esetén továbbra is lehetett számítani az önkéntes tűzoltók jelenlétére, sőt, több helyen ünnepi alkalmakkor ma is a tűzoltózenekar a vidám hangulat záloga.
Mellékelt felvételeink sorrendben 1883-ban (Molnár István felvétele), az 1910-es években, illetve 1914-ben (Gere István felvételei) készültek a mai 105-ös tömbház helyén és környékén levő telek északi területén, az egykori fapiacon. Itt emelték a tűzoltói gyakorlatokhoz nélkülözhetetlen toronyszerű faépítményeket, a mászóházakat. Itt rendezték az évente sorra kerülő, bemutatóval egybekötött tűzoltósági napot. Az egyik képen az összesereglett érdeklődő közönség egy részét is láthatjuk.