Részleges kudarc (Magasles)

Körvonalazódott ugyan az új klímaegyezmény, amely leszögezte, folytatják a kiotói jegyzőkönyvben rögzítetteket. Ennek szigorú előírásait azonban éppen a nagy fogyasztók és szennyezők — az Egyesült Államok, Kína, Brazília, Oroszország stb., stb. — nem tartották be.
Erre is célzott éles kirohanásában a bolíviai elnök, leszögezve, hogy a fejlett országok vállalásai a károsanyag-kibocsátás csökkentésével kapcsolatosan akkor sem lennének már elegendőek a globális felmelegedés leállításához, megfékezéséhez, ha betartanák azokat. Csakhogy — mennydörgött a bolíviai vezér — ettől nagyon távol állunk. Nem tartják be, és ez, a romló klímahelyzetet tekintve, olyan fokú cinikus felelőtlenség a föld közös jövőjével szemben, amelyről már nem lehet hallgatni, amelyről beszélni kell minden lehetséges fórumon. Hiszen ha érdemben nem változik a helyzet, évtizedeken belül olyan változásokkal szembesülhetünk — a sivatagosodástól bizonyos térségek ma egyszerűen elképzelhetetlen, az emberi élet normális feltételeit is ellehetetlenítő felmelegedéséig —, amelyek ma még talán elkerülhetőek lennének.
Végül is a csúcson Bolívia álláspontját leseperték az asztalról, durván és mereven elutasították, a bolíviai elnök jogos bírálatát és megalapozott aggályait nem vették figyelembe. Született ugyan egy megállapodás, mely szerint az aláíró országok a globális felmelegedés szintjét egy meghatározott értékhez képest két Celsius-fok alatt tartják, de ez Kiotóhoz képest sem előrelépés, és igen-igen távol áll a sokak által mégiscsak igényelt átfogó és jogilag kötelező érvényű globális keretrendszer létrehozásától, amely a mai helyzetben egyelőre csak ábránd.
Márpedig, ha nem történnek érdemi lépések ebbe az irányba — s ezek politikai akarat nélkül teljességgel elképzelhetetlenek —, akkor igen-igen hamar valósággá válhatnak a bolíviai elnök nyomasztó víziói...