’89-es kaszárnyakoncert magnószalagon (Határhelyzetek)

Korábban ugyanis arra kértük olvasóinkat, amennyiben az 1989. decemberi romániai fordulathoz kötődő személyes emlékeik vannak, azokat küldjék el a szerkesztőségbe, hogy egy kötetbe szerkesztve visszajuttathassuk azokhoz, akiket ez érdekel, vagy akiket érdekelnie kellene, hogy mi is történt velünk, hogyan is zajlottak le azok a bizonyos események, forradalom vagy puccs, vagy a kettő keveréke volt-e, ami akkor történt?
A házaspár a sepsiszentgyörgyi kaszárnya melletti tömbházsorban lakott. Miközben ők is — mint annyian mások — elmenekültek a nagy összevisszaságban veszélynek kitett lakásból, az asszonynak eszébe jutott, hogy tegyék ki a magnót a kaszárnyára néző nyitott ablakok egyikébe, hogy ha majd még visszamehetnek, a magnószalag tanúskodjék arról, távollétük alatt mi történt az otthonuk körül.
A felvételen különböző automata és egyéb fegyverek ugatnak-kelepelnek, a becsapódó lövedékek visszhangja, a falakon pattogó golyók tompa koppanása az újabb meg újabb lövéssorozatok szüneteit kitöltve a hangorgia folyamatosságát biztosítja. Ha hivatásos katona vagy fegyverszakértő lennék, minden bizonnyal a fegyvernemeket, az automaták típusát, a lövedékek kaliberét is azonosítani tudnám.
Hosszasan hallgatom az ismétlések következtében már-már monotonná váló kaszárnyahangversenyt, amelyet csak a láncon felejtett vagy a berekesztett kutyáknak a válaszvinnyogása élénkít. Aztán, amint virrad, a fegyverhangszerek durva hangokadékába kezdenek beleszólni a madarak. A sorozatszünetekben a csókák mélyebb hangjait hallani, majd a gerléket. Ahogy virrad, csitul a fegyverek és a kutyák agresszív ugatása, és egyre több a károgó madárhang és a csicsergésszerű madárbeszéd.
Jómagam egész éjszaka Kozák Albert tizedik emeleti lakásában, majd azon a reggelen a megyei katonai parancsnokság épületében élőben hallgathattam a laktanyák környékére szervezett zengedelmet.
Hátborzongató élmény visszahallgatni ezt a kutya-kaszárnyakoncertet!
Felhívásunkra jelentős, az emlékezet rejtekhelyein bújtatott információ került birtokunkba, amelyek ,,helyreütik" Sepsi­szentgyörgy és Háromszék méltánytalanul mellőzött 1989-es helyi és országos szerepét a változásokban. De ilyen emlékanyag, amely emberi szavak, írásos emlékek nélkül a fegyverek, kutyák és madarak beszélgetése révén szólana arról a korszakról, ilyen mindmáig nem kérezkedett be az eseményeket visszapörgető információink közé.
Tudomásunk van még egy, az előző nap estéjén készült hangfelvételről, amely baráti körökben vándorolva idézi a szó szoros és átvitt értelmében is a kor hangulatát. Várjuk!