Szigorított segélyezés

A rendelkezések egy része már december 13-tól hatályos, továbbiak 2011. január elsejétől emelkednek jogerőre. Az egyik legfontosabb változás, hogy amennyiben egy bejegyzett munkanélküli visszautasít egy bárhol — akár az EU valamelyik tagországában is! — meghirdetett állást, elveszíti segélyét.
Az első jogszabálycsomag már megjelent a december 13-i Hivatalos Közlönyben (831.), így azóta alkalmazzák — közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. A legfontosabb módosítások közé tartozik, hogy amennyiben egyéves járulékfizetés után munkanélküli-segélyt kap valaki (megszakítással vagy anélkül), újabb segélyezésre csak újabb 12 hónapi foglalkoztatás után jogosult. Továbbá, amennyiben egy állástalan megbetegedik, és erről orvosi igazolással rendelkezik, a bizonylat kiállítását követő 24 óra során egészségügyi állapotáról írásban értesítenie kell a megyei munkaerő-hivatalt, csak így jogosult állami betegpénzre, illetve gyógyulásáig a munkanélküliségi időszak felfüggesztésére. Kelemen szerint ez fontos intézkedés, ugyanis úgy véli, Háromszéken is voltak olyan jobb státusú, jól fizető gazdasági egységektől elbocsátott munkanélküliek, akik azzal gyanúsíthatóak, hogy visszaéltek ezzel a lehetőséggel. Példaként egy kézdivásárhelyi bankfiókból elbocsátott, vezető beosztású állástalant említett, akinek, mivel 100 000 lejnél magasabb végkielégítéssel távozott, majd havi 994 lejjel segélyezett munkanélkülisége alatt megbetegedett, naponta 625 lejes betegpénzt fizettek, azaz havonta 13 130 lejt kapott több mint két hónapig. Az elmúlt két hónapban egyébként 16—20 állástalan részesült betegsegélyben a mintegy három és fél ezer fizetett munkanélküli közül. Ugyanakkor egy olyan intézkedés is életbe lépett, amely korlátozza a hátrányos helyzetűek, fiatal végzősök alkalmazása esetén fizethető, állami támogatásra fordítható pénzkeretet.
Drasztikusabb korlátozások lépnek életbe jövő év elejétől, az erre vonatkozó kormányhatározat a december 10-i, 830-as számú Hivatalos Közlönyben jelent meg. Így a munkanélküli-segély megállapításához egy ún. 500 lejes szociális referenciamutatót vezet be a kormány az eddigi 600 lejes minimálbér helyett, a mutató értékéről kizárólag a kabinet rendelkezik, és az független a mindenkori minimálbértől. Egy friss diplomás eddig például a minimálbér felét, azaz 300 lejt kapott fél évig munkanélküli-segélyként, januártól a szociális referenciamutató felére, azaz csak 250 lejre jogosult. Magyarán, csökken a munkanélküli-segély értéke jövőtől, az addig megállapított juttatásokon azonban nem változtatnak. Rendelkeznek továbbá arról is, hogy a segély kifizetésére több lehetőség is van, ám a legfontosabb, hogy egy bejegyzett állástalannak kötelező elfoglalnia a munkaerő-hivatal által felajánlott állást (ígéretek szerint tekintettel lesznek szakmájára, illetve tanulmányaira), amennyiben az érintett ezt elutasítja, felfüggesztik a munkanélküli-segélyt. Ez Kelemen Tibor szerint azt jelenti, hogy Sepsiszentgyörgyön is kínálhatnak majd az ország bármely pontjára szóló állásokat, mi több, akár az Európai Unió tagországaiból is. Egyelőre nem cél, hogy ezzel a rendelkezéssel lefaragják az állástalanok számát, ugyanis több uniós foglalkoztatási program célcsoportját éppen a munkanélküliek jelentik, jegyezte meg arra a felvetésre, hogy ezzel az intézkedéssel akár azt is el lehet érni, hogy jóformán senki ne részesüljön munkanélküli-segélyben, hiszen kevésbé valószínűsíthető, hogy a háromszéki állástalanok például konstancai vagy botoşani-i munkahelyeket foglalnának el. Tény, hogy ez utóbbi rendelkezés és az unióban divatos mobilitási elv szerint jövő év elejétől mintegy 3600 háromszékinek ,,ajánlható" munkahely bárhonnan az országból és az EU-ból, csupán helytől, környezettől és emberektől független munkavállalási kedvet kell mellé passzítani.