Egy tanév, egy katedra (Elemzik a gyenge érettségit)

A megyei tanfelügyelőség egyik idei megvalósításának könyveli el Keresztély Irma fő­tanfelügyelő, hogy a hivatal munkatársai elkészítettek né­hány olyan tanulmányt, amelyek bizonyos jelenségek elem­zésére szolgálnak, illetve a ter­ve­zésben jelentenek segítséget. Egyik terjedelmes munkában az idei érettségi vizsgák sikertelenségét elemzik négy iskola diákjainak teljesítménye alap­ján, és megállapították, hogy minden tanintézményben sajátos okai vannak a nagyarányú bukásnak. A sepsiszentgyörgyi Gámán János Szakközépisko­lában a diákok 54 százaléka faluról ingázik, a szülők nem vagy nagyon ritkán tartanak kapcsolatot az iskolával; a Puskás Tivadar Szakközépis­kolában kevés az ingázó, a tanulók többsége nem szociálisan hátrányos helyzetű környe­zetből kerül ki, az eredmény mindkét iskolában hallatlanul gyenge, idén senkinek sem sikerült az érettségije. A másik tanulmányo­zott iskola a Kós Károly Szak­középiskola, a diákok felét egy szülő neveli, négy százalékuk­nak szülei külföldön dolgoznak, hat százaléknyian rendezetlen családban nevelkednek.
A Constantin Brăncuşi Szakközépiskolában is sok a csonka családban felnövő gyermek, az eredmények itt is rosszak. A tanulmány szerint nincs egyenes összefüggés az iskolalátogatottság és a diákok teljesítménye között, nem minden esetben irányadó az érettségi tantárgyból tanév közben kapott jegy, de akinél a két értékelés között több mint három pont a különbség, az általában a záróvizsgán megbukik.
Arra is rávilágítanak, hogy ahol nem voltak ismétlőórák, felkészítők, illetve a diákok közül ezeken kevesen vettek részt, ott alacsonyabb volt az átjutási arány, a bukottak ellenben az augusztusi vizsgák előtt szorgalmasan jártak pluszórákra. A sikertelenség következtében a Puskás Tivadar Szakközépisko­la elkészítette saját programját Sikeres érettségi jelszóval, a róluk kialakult kép jó irányba történő megváltoztatása érdekében speciális tervet készítettek.