Sportmozgalmunk zászlóvivője (Birkózás)

Három évvel később már A-osztályban versenyzett a Baczoni Pali bácsi vezette Sepsiszentgyörgyi Autósport. Ez jelentette az alapot, amelyre aztán az évek során építkezhettek a nagyszerű munkát végző edzők — Szabó József, Elekes Endre, Széll Sándor, Simó László, Baczoni Sándor... Sepsiszentgyörgy mellett hosszabb-rövidebb ideig Kézdivásárhelyen, Cserná­tonban, Gelencén, Illyefalván, Nagybaconban volt jelen a sportág. Látványos fellendülést a Székelyudvarhelyről érkezett mester, Elekes Endre munkája eredményezett, a különböző korosztályok soraiból nagyon sok bajnok került elő. Elekes elment, s elment két nagyon jó tanítványa is, Sándor Lajos, ifjú Elekes Endre, akik aztán Németország, Magyarország színeit képviselték a nagy világversenyeken (olimpiai játékok, világ- és Európa-bajnokságok). Elekes örökségét viszi tovább a Mátéfi Árpád—Hatos Péter—Kertész Dávid edzőhármas, s melléjük csatlakozik a kézdialmási Tamás Károly, a két klubban — MSC és Iskolás Sportklub (ez utóbbinak szatellitcsoportja működik Kézdialmáson).
Az új sikersorozat hátterében egy vonalváltásra kell feltétlenül odafigyelnünk. Nem stílusváltásra — kötött vagy szabadfogás — gondolunk, hanem arra a szerencsés lépésre, amellyel átléptek a női birkózásra. Ez a viszonylag kevésbé népes birkózóterület biztosította a lehetőséget, hogy rövid idő alatt az ország egyik nagyon erős fellegvárává nője ki magát a szentgyörgyi birkózás. Nem véletlen tehát, hogy olimpiai központ beindítására kapott jóváhagyást a város, az MSC. Két versenyzővel volt jelen a pekingi olimpián, s azóta minden évben rendszeresen ott vannak a leányok a korosztályok (felnőtt, ifjúsági) világ- és Európa-bajnokságain. Sőt, idén már érmekkel tértek haza — Estera Dobre ezüstérmet szerzett a felnőttek Európa-bajnokságán, Mihaela Munteanu aranyérmet az ifjúsági Európa-bajnokságon (volt világbajnoksági résztvevő is). Mellettük még három birkózó szerepelt a világversenyeken — Iuliana Dobrescu (5. helyezett az ifjúsági világbajnokságon), a kovásznai születésű Adina Popescu (10. az ifjúsági Európa-bajnokságon, helyezetlen a világbajnokságon) és Roxana Ianculovici (15. a felnőttek világbajnokságán).
Az országos bajnokságokon a két klub — női és férfi (róluk sem szabad megfeledkezni, mert éremszerzőik vannak) birkózói — idén 17 arany-, 6 ezüst- és 9 bronzérmet szerzett (ebből 5 arany- és 1 ezüst az ISK-t illette meg). A legszorgalmasabb éremgyűjtők az or­szá­gos bajnokságokon: Adina Popescu (3 arany, 1 ezüst, 1 bronz), Ta­tár Otília (3 arany, 1 ezüst), Mihaela Munteanu (3 arany, 1 bronz), Laura Gevriliuc (3 arany, 1 ezüst), Iuliana Dobrescu, Estera Dobra, Roxana Ianculovici, Tatár Andrea (2—2 arany).
Az eredmények önmagukért beszélnek. Csak annyit kell még hozzáfűznünk, hogy a mérleg jobb is lehetett volna, ha a birkózóknak is biztosítják a kimondottan birkózótermet, olyant, amely egy fellegvárhoz, egy olimpiai központhoz illik. Van, hol edzenek — a Kós Károly Iskolaközpont pincesorán kialakított teremben vagy a sportcsarnokban, ahol minden edzés előtt egy fél óráig berakosgatják a szőnyeget, majd az edzés végén egy újabb fél óráig elrakosgatják, hogy helyet csináljanak a labdajátékoknak —, de... Na persze, ígéretek hangzottak el a küzdősportok termére, van belőlük a padláson is, a pincében is, de terem még nincs.
Csak így tovább, birkózók!