Sepsiszentgyörgy, 2017. december 11., hétfõ 21:06
Köszöntjük Árpád nevű olvasóinkat!

Magmaömlés (Visszajelzés)

2010. december 28., kedd, Képzőművészet
Piros, fehér és zöld lávaömlés követte Sepsiszentgyörgyön a Magma — Kortárs Művészeti Kiállító Térben Felkarolandó Felejthető Felejtendő című kiállítás megnyitóját: Ütő Gusztáv Munkácsy-díjas sepsiszentgyörgyi képzőművész az öt magyarországi kiállító december elején Sepsiszentgyörgyre hozott és Budapestnek címzett performansz-provokációját.
Ütő Gusztáv felháborodásának a Háromszék hasábjain kifejtett oka: (...) 2010-re olyan szintű "szabadsággá" torzult a művész önkifejezési lehetőségének gazdag palettája, hogy — a jelen esetben anyaországi — kiállítók szabad alkotásainak sorozata sérti Székelyföld magyarságának nemzeti érzelmeit. Kismagyar és nagymagyar jeleink lejáratásaként. Karikatúraszintre.
Ütő bírálatára az öt kiállító interneten válaszolt. Válaszaikkal önmagukat minősítik, szövegeik olyan politikai csataterekre visznek, amelyek szóhasználata és fogalmi tartalma teljes mértékben azonos a mai magyar nemzetpolitikát pocs­kondiázó s a nagyvilág előtt lejáratni próbáló törekvésekkel.
,,Szlovákiai magyarként volt alkalmam megtapasztalni a melldöngető (magyar vagy szlovák) nacionalizmus káros hatását a társadalom egészére. Amíg a nacionalista erőket sikerül kordában tartania egy adott politikai hatalomnak, addig a társadalom egységes tud maradni. Amint a nacionalizmus válik a hatalom vesszőparipájává, elszabadul a pokol, megjelenik a társadalmon belüli megosztottság.
A szlovákiai kisebbség és többség lassan kezdi megérteni, hogy az ódivatú nacionalizmus nem járható út. Egy ember egy másik embertől nem a nemzetisége miatt lesz több vagy kevesebb" — írja Farkas Loránd.
Négy sértett társát már nem is idézem, mert eme szöveg alapján értelmezhetővé válik a Magma-beli kiállítás magva.
Az a filozófia, amelyet Farkas Loránd internetes levelében kifejt, jól ismert a jelenlegi magyar ellenzék balliberális programjából, amely a csonkaországban a rendszerváltoztatás után kormányon vagy ellenzékben is tobzódik a magyar jelképek sok esetben vulgáris, otromba lejáratásában. Ez nemcsak a ,,piros-fehér-zöldezés" kigúnyolásában nyilvánul meg, hanem a nemzeti ereklyék becsmérlésében is. (A Szent Korona, a Szent Jobb stb.) Ez a kurzus tiltotta ki Budapestről a Turul-emlékművet, a nacionalizmus és antiszemitizmus vádja alapján Teleki Pál szobrát, a koncepciós perben Romániában elítélt Wass Albertét. Csupán a viszonyítás kedvéért utalok arra, hogy abban az időszakban, amikor az összes, Magyarországgal szomszédos országban tombolt a nacionalizmus.
A leginkább azon csodálkozom, hogy a felvidéki — a Felvidék is egyik tiltott fogalom Szlovákiában — Farkas Loránd Sepsiszent­györgyön talál teret és alkalmat, hogy a magyar ,,nacionalizmus", a piros-fehér-zöldezés ellen zászlót bontson, s a magyar nacionalizmussal megküzdjön. Performanszuk üzenete mennyivel hatásosabban célba találna, ha Pozsonyban karikíroznák ki a szlovák nemzeti szimbólumokat, ott, ahol nemzettársainak, képletesen szólva, nyelvét tépik ma is, s ahol a kettős állampolgárságot, ha magyarokról van szó, az új szlovák parlament is bünteti, és ahol a Beneš-dekrétumokat még ma is szentírásnak tekintik, s ahol ,,egy ember a másik embertől nem a nemzetisége miatt lesz több vagy kevesebb", annyira nem, hogy a magyarság megosztására vegyes pártokat is létrehozhat, amelyek aztán bevezetik a jó magyarokat a nemzeti szimbólumok nélküli mennyországba.
,,A társadalmon belüli megosztottságot" a nemzeti szimbólumok ,,szélsőséges kisajátítására" fogni, különösen 2004. december 5. után, cinizmusra vall, hiszen a magyar társadalom egyik fele akkor tagadta ki a másikat nemzettársai közül.
Egyébként nekünk, erdélyieknek érdemes felfigyelnünk arra a nyomulásra a ,,szélsőséges magyar nacionalizmus" ellen, amint ennek a kurzusnak politikus képviselői megpróbáltak Kolozsvár utcáin és Bukarestben érvényt szerezni, s akik Nagyváradon már a Gyurcsány-kormány agonizálása idején is bizonyos körökben baráti fogadókészségre találtak. Az sem vitás, hogy a Kárpát-medencében ennek hagyománya van: a két világháború között Románia biztosított lehetőséget arra, hogy az országukban nem kívánatos személyek itt politikai levegőhöz jussanak, akár pártot is alakítsanak, valahol tökéletes egyetértésben azokkal, akik Bécsből és másunnan ostorozták a magyar irredentizmust és nacionalizmust, s akiknek emlékjelei ma is köztereken ,,ágálnak", s utcanévtáblák őrzik, akárcsak a Kun Béláét Hortobágy községben.
Romániában 1956 után s a Ceauşescu-diktatúra idején egy piros-fehér-zöld szalagért súlyos börtönbüntetésre ítéltek embereket, egy mondatért és egy verssorért is. Regáti románokat is bebörtönöztek vagy állásukból kipenderítettek azért, mert ,,tudattalanságukban" piros-fehér-zöldre festettek ezt-azt, egyik megyei párttitkár az erdővidéki Vargyason a farsangi játékokon a lovak sörényéből gyomlálta ki a magyar trikolór szalagjait a lila, kék és sárga pántlikák közül.
Valószínű, a kiállítók eme három szín nálunk nemzeti érzelmekhez tapadó erejéből éreztek meg valamennyit, amikor az eredeti Piros Fehér Zöld kiállítás és performansz cím helyett a Felkarolható Felejthető Felejthetetlen, egyébként erősen Lukács György 3T-jére — Támogatott Tűrt Tiltott — emlékeztető szlogenjét választották.
Ütő Gusztávot igazán nem lehet azzal gyanúsítani, hogy nem a modern művészeti irányzatok híve és szálláscsinálója Háromszéken. A szomorú az, hogy az érintettek nem érzékelik, ami ezzel a kiállítással hozzánk benyomult, provokációként hat, akkor is, ha nem annak szánták. És azt sem tudják, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetegyesítő politikájának sok a híve és támogatója Erdélyben. És azt sem tudják, hogy a piros-fehér-zöld színegyüttesről mi az erdélyiek véleménye. (Nézzenek szét valamelyik március 15-én bármelyik településen, hogy otthon fel tudják mérni, valakik milyen hatalmas eredménnyel munkálkodtak odahaza a nemzeti színek visszaszorításában.)
,,(...) nos nincs itt semmilyen veszély, ez a kiállítás nem veszélyes, maximum tilos, mi nem a művészi szabadság zászlaja alatt lengetjük a piros-fehér-zöldet, hanem magyarországot és a magyarokat szerető művészekként" — zárja levelét Horváth Tibor. (Betűhív közlés).
Vajha így lenne!
Hozzászólások
2010. december 28.
kedd 09:25
andy
152 hozzászólás
Tiszta beszéd tisztelt Sylvester úr,köszönjük!Tulságosan is nagy teret engedett a Háromszék néhány önjelölt ifjú ,,ZSENI" sértődött durcáskodásának.Figyelemre méltóbb események is történnek szükebb pátriánkban.

2010. december 28.
kedd 11:31
ToroAttila
58 hozzászólás
Kedves andy!

A Háromszék szerkesztősége nem adott helyett kiállító művészek válaszlevelére – a kiállítás szervezők kérése ellenére sem – akkor milyen újságírói etika engedi meg azt, hogy a szerkesztőség egyik állandó munkatársa, a Peternák Miklós cikkét ellensúlyozandó, szövegkörnyezetéből kiemelve, egy „visszajelzés” erejéig is de beemeljen néhány mondatot a le nem közölt válaszlevélből?

A nemzeti szimbólumok ilyen fajta „etikátlan” védelme üres szócséplésé alacsonyodik. (Lásd a szlovák nyelvtörvényt.)

Gratulálok a szerkesztőségnek a pártállami attitűdhöz!

Üdvözlettel
Toró Attila



2010. december 28.
kedd 12:12
dux
196 hozzászólás
@ToroAttila - "A Háromszék szerkesztősége nem adott helyett kiállító művészek válaszlevelére – a kiállítás szervezők kérése ellenére sem [...]de beemeljen néhány mondatot a le nem közölt válaszlevélből?"

Nos, amennyiben mindez valóban így lenne igaz, akkor ezzel a hozzáállásával a Háromszék is tényleg méltán - és ejsze immár visszavonhatatlanul is - érdemli ki magának azt a komolyan vevésre már régóta hõn áhított 'független napilapi' voltát. És nem kevésbé azt az ilyen fenti kritériumoknak az alapján önmagának megelõlegezett titulust!
Le a kalappal.

+1

2010. december 28.
kedd 14:29
dux
196 hozzászólás
No, de hogy a témához is: Stanisław Jerzy Lec-et parafrazálva, a mûvészet ma már szabadon haladhat elõre, de azért az õrei is még mindig lépést szeretnek tartani vele.

Egyébként ettõl a fentebbi sylvesteri "tiszta beszédtõl" már csak alig egy 'lúdfingnyi' lehet még a távolság addig az anno egyszer már elhíresült, 'Entartete Kunst' elnevezésû mozgalom magyar megfelelõjének az újrafelfedezéséig. Bezony.

2010. december 28.
kedd 17:53
fodorfiuka
31 hozzászólás
Egy ember egy másik embertől nem a nemzetisége miatt lesz több vagy kevesebb" — írja Farkas Loránd.
Négy sértett társát már nem is idézem, mert eme szöveg alapján értelmezhetővé válik a Magma-beli kiállítás magva. - ha ezen kiakad sylveszter ur, akkor tenyleg sajnalom ot. ide is el lehet jutni.....

2010. december 28.
kedd 23:29
dux
196 hozzászólás
Sylvester Lajos: " ... Válaszaikkal önmagukat minősítik, szövegeik olyan politikai csataterekre visznek, amelyek szóhasználata és fogalmi tartalma teljes mértékben azonos a mai magyar nemzetpolitikát pocs­kondiázó s a nagyvilág előtt lejáratni próbáló törekvésekkel.
,,Szlovákiai magyarként volt alkalmam megtapasztalni a melldöngető (magyar vagy szlovák) nacionalizmus káros hatását a társadalom egészére. [...] Egy ember egy másik embertől nem a nemzetisége miatt lesz több vagy kevesebb" — írja Farkas Loránd.
Négy sértett társát már nem is idézem, mert eme szöveg alapján értelmezhetővé válik a Magma-beli kiállítás magva."

Tényleg, na, kedves Sylvester úr, kifejtené azt nekünk, mezei mûélvezõknek egy picivel pontosabban is, hogy ezzel az ún. farkasi 'filozófiából' Ön által önkényesen kiragadott néhány mondattal Önnek tulajdonképpen milyen konkrét gondja is van? Attól tartok ugyanis, hogy valakinek itt most eléggé komolynak számító szövegértelmezési problémái akadtak. S meglátásom szerint pedig korántsem én lennék. Mert ugye, én többször is tûvé tettem ugyan az összes idézett ominózus sorokat, és 'szóhasználat' is ide, meg 'fogalmi tartalom' oda, de becsületesen bevallom, hogy azokat az Ön által említett, "a mai magyar nemzetpolitikát pocs­kondiázó s a nagyvilág előtt lejáratni próbáló törekvések"-nek én mégcsak fia nyomát sem találom!

(S aztán az, hogy éppen az ilyen túlfûtötten imbolygó agyaglábakra épített, és számomra szerfölött zavarosnak tûnõ okfejtései folyamányaként, Ön miképpen is juthatott el a kortárs mûvészetek egyes képviselõi fölött ilyeténképpen hozott kizárólagos ítéleteihez, és nem kevésbé azoknak még a JÓ, és a NEM MEGFELELÕ kategóriákba való besoroláshoz formált kiváltságos jogához is, az számomra ejsze már mindig is csak egy örök rejtély marad ...)

Nos, Sylvester úr, ha csakugyan kérhetem, akkor szíveskedjék azokat a baljóslatú sorokat és mondtokat konkrétan, szavanként is kivesézni. Hadd láthassuk meg mi is, hogy vajon melyik kettõ között is búvik meg az a bizonyos ördög!

2011. január 11.
kedd 12:51
dux
196 hozzászólás
http://multikult.transindex.ro/?cikk=13363

2010-12-28: Képzőművészet - :

Lúdfing hagyomány (Visszajelzés)

Provokáció a sepsiszentgyörgyi Magmában címmel Ütő Gusztáv képzőművész ,,a budapesti Intermédia Tanszéken végzett öt fiatal" kiállítása kapcsán a régi(-új) pártlapok irányadó vezércikkeinek hangulatát idéző, támadó hangvételű, nehezen minősíthető színvonalú írást publikált.
2010-12-28: Sport - :

2010 legjobbjai

Szavazott a világ, szavaztunk mi is 2010 legjobbjaira, kifejezésre juttatva tiszteletadásunkat és főhajtásunkat sportéletünk legjobbjai előtt.