Sorban az ünnepi vacsoráért

Hosszú sorok álltak az útkereszteződések előtt és a pénztárak mögött: bár még ma is nyitva tart majdnem minden bolt és hivatal, nagyon sokan próbálták idejében beszerezni a szilveszteri lakomára valót. Igen, mert még meg is kell főzni az ételt, megsütni a tortát, behűteni az italokat — magyarázza egy középkorú házaspár. Otthon maradnak, baráti körben köszöntik az új esztendőt, pénzük sincs vendéglőre, de ,,ott amúgy sem hallja az ember a saját hangját sem".
A vásárlók többsége hasonló helyzetben lehet, ürülnek a polcok, telnek a kosarak hallal, hússal, édességgel. Van, aki külön­legesebb fogáshoz válogatja a hozzávalókat, mások a kész kalácsot emelik le: legalább ilyenkor hátradőlünk, el kell érni még a kozmetikushoz is — mondják. Viszik a fagyöngyöt, fogy a tűzijáték a piaci butikban, a kávé mellett azonban mosóport is visznek haza néhányan, és a ruhanemű is kelendő, nem is kevesen keresik az utolsó kiegészítő darabot az ünnepi öltözethez.
És meg-megállnak beszélgetni, egymást köszönteni az ismerősök, a zsúfoltság ellenére is előzékenyek az ismeretlenek, van erejük mosolyogni az eladóknak — zsibong a város, valami jobbra számítanak, várnak az emberek: ennyi jókedvű és bizakodó arcot karácsony előtt sem lehetett látni.