Jó törvényhez több pénz kell

Az uniós országokban, Magyarország és Németország kivételével, hároméves a középiskolai képzés, mégis kétséges, hogy ez nálunk beválik-e — fogalmazza meg Bokor Tibor az új törvény egyik bizonytalan pontját. Igaz, hogy a diákok a jelenleginél egy esztendővel többet töltenek majd a kötelező oktatásban, így korai elkallódásukra kisebb a valószínűség, de a falusi gyermek kilenc osztály után még inkább elhagyja majd az iskolát — állítja a szenátor. Pozitív érv ellenben az általános iskola négy évről öt esztendőre történő növelése mellett, hogy több diák után több pénzt kapnak az iskolák, így a falusi tanodák megmenekülhetnek a felszámolástól, illetve az anyagi ellehetetlenüléstől.
A nemzeti kisebbségek oktatása terén nagy előrelépés az új jogszabály, és a decentralizációt is nagy mértékben megkönnyíti, e tekintetben az eddigi legjobb törvény, ellenben a tanárok, a vezető tisztséget vállaló tanügyi személyzet átképzése nélkül mindez nem valósulhat meg — állítja a honatya. Az iskolákban eddig csak ősszel derült ki, hogy ki tanít ott, ezentúl maguk szervezhetik a pedagógusok versenyvizsgáját, és attól függően, hogy milyen minőségű lesz az oktatás az adott tanintézményben, keresett, illetve elkerült iskolává válik, valós versenyhelyzet alakul ki. Ha a decentralizáció egyszer elindul, azt nem lehet megállítani — ebben bízik Bokor Tibor, aki egyik fontos egyéni eredményének tartja, hogy az oktatási törvénytervezet vitája során sikerült elfogadtatnia javaslatát, miszerint a felekezeti oktatás nem csak a kötelező tíz osztály szintjén, hanem a középiskolában is részesüljön állami finanszírozásban.