Hatékonyabb szervezés kell (Év elején a megyei kórházban)

A december 3-i beiktatása után tartott első sajtótájékoztatón a megyei kórház új menedzsere lapunk kérdésére válaszolva azt mondta: az élelmezéstől a gyógyszerellátásig, a belső kommunikációtól a betegekkel történő kapcsolattartásig, a járóbeteg-rendelő szakorvosi ellátásának átláthatóvá tételétől az egyes kabinetekig — mint például az alagsorban lévő ortopédia — elemezni fogja a gondokat, és záros határidőn belül megoldást keresnek a problémákra.
Egy hónap kevés a felmerült kérdések orvoslására, arra ellenben elegendő, hogy a legégetőbb hibákra fény derüljön. Idei első beszélgetésünk alkalmával arra kérdeztünk rá: melyek ezek?
András-Nagy Róbert: Nem hibákról kívánok beszélni, mert ez azt feltételezi, hogy valaki valamit rosszul végzett. Problémák ellenben vannak. A legfontosabb elképzelésem, hogy az osztályok közötti együttműködést hatékonnyá tegyük. Ezért elsősorban szükség van belső szabályozásokra, amelyek ezeket a kommunikációs vonalakat, az információáramlást, a kérdések, problémák közlését egyszerűvé teszik és felgyorsítják. Ugyanígy a beteg és a beteggel kapcsolatos belső procedúrák egyértelművé tételét is meg kell valósítani.
Egy másik fontos kérdéskör az ellátás. Igazán nem lehet fontossági sorrendet felállítani, hogy az előbb említett procedúráknak az elkészítése vagy a gyógyszer és kötszer beszerzése, általában a szolgáltatási szerződések hatékonyabbá tétele-e az elsődleges, úgy gondolom, a kettőnek együtt kellene működnie, és folyamatos javítás tárgyának lennie mindkettőnek. Gyakran előfordul, hogy a kórházban dolgozók megfogalmaznak egy szükségletet, ami eljut a beszerzési osztályra, ott megszerkesztik a szükséges iratokat, és végül olyan dolgot szereznek be, ami nem feltétlenül egyezik meg a szükséglettel. Ez lehet a közbeszerzési rendszer hibája is, de bizony adódnak ilyen jellegű problémák. Tehát nem személyzeti gondok vannak elsősorban a kórházban, hanem szervezésiek, amelyeket meg kell oldani. Bizonyos keretek között kell a legjobban megszervezni a munkát, ezt tudatosítani kell mindenkiben, s akkor lehet tovább építkezni a páciensek idevonzása érdekében, és a megelégedettségen dolgozni. Elsősorban a belső dolgok helyreállítása a fontos. Ez nem egy-két hónapos munka.
— Sok a panasz a sürgősségi osztályra, többek között, hogy a pácienst idegesen fogadják, és olyankor is várakoztatják, amikor a rendelőben nincs beteg.
— Nagy probléma országos szinten a sürgősségi orvosok hiánya. Emiatt a sürgősségi ellátás valóban nem olyan gördülékeny. Ilyen panaszlevelek lehet hogy léteznek, de egy hónap alatt több tucat köszönőlevelet is kaptunk.
— Mit tesznek azért, hogy ahol ilyen panaszok vannak, javítsanak a hozzáálláson, illetve akit dicséret illet, annak a munkaközösség előtt is elismerjék a munkáját?
— Eljuttatjuk hozzájuk az észrevételeket.
— Miből van jelenleg a legnagyobb hiány?
— Még nem rangsoroltam, minden probléma ugyanolyan horderejű. 2010-ben az egyik beszállító ellen csődeljárást indítottak, ez felborította egy kicsit a gyógyszerellátást. Ilyenkor át kell állni egy másik beszállítóhoz, ez megzavarja a beszerzést. A fertőtlenítőszerek vásárlása terén is gondok vannak, mert a piacon akkora a verseny, hogy az ilyen szereket forgalmazó cégek, amennyiben nem ők nyerik meg a licitet, megtámadják az eljárást, leáll a beszerzés. Ez évekre visszatekintve így történt. Az adagot egyszerű megemelni, de ennek is van határa, hat-hét hónapra nem tudunk tartalékolni.
— Mekkora az anyagi hiány?
— Körülbelül negyven százalék hiányzik, ebben a régebbről hozott adósságok is benne vannak, de ez rendszerprobléma, hisz nekünk is vannak kinnlévőségeink.
— Kik voltak a tavalyi legnagyobb támogatók?
— A névsor nagyon hosszú, a helyi cégek, civil szervezetek mellett, amelyek közül kiemelném az Arcont, Multi Nr.-t, Depot, a Rotary Klubot, a svájci Martigny-i kórház adományozott, de minden segítségre szükség van, ezért köszönet illeti mindazokat, akik intézményünket segítették.