Barangolás a sporttörténet rengetegében

Január 17—23.
A stockholmi olimpiára készült a világ. A stockholmi osztrák nagykövet is, aki azzal az ötlettel állt elő és tett javaslatot Bécsnek, jó volna, hogy az osztrák és magyar sportolók egy zászló alatt sorakozzanak fel az olimpiai játékokon. A császári kabinetnek tetszett a javaslat, elfogadta. De nem a Magyar Olimpiai Bizottság is, mely 1912. január 19-én tiltakozást nyújtott be a császári kabinethez, és kilátásba helyezte a magyarok távolmaradását a játékokról. Hosszas levelezés következett, melynek végén a magyarok akarata győzött. A császári kabinet pedig csendesen visszalépett.
És akkor nézzük a stockholmi olimpia magyar érmeseit:
aranyérmesek: Fuchs Jenő dr. — kard, egyéni, Prokopp Sándor dr. — hadipuska, 300 m, kardcsapat: Berti László, Földes Dezső dr., Fuchs Jenő dr., Gerde Oszkár dr., Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, Tóth Péter dr., Werkner Lajos
ezüstérmesek: Békessy Béla — kard, egyéni, tornacsapat: Aradi Lajos, Berkes József, Erdődi Imre, Fóti Samu, Gellért Imre, Halmos Győző, Hellmich Ottó, Herczeg István, Keresztessy József, Korponai János, Pászthy Elemér, Pédery Árpád, Réti Jenő, Szüts Ferenc, Téry Ödön, Tuli Géza
bronzérmesek: Kovács Miklós (Kóczán Mór) — gerelyhajítás, Mészáros Ervin — kard, egyéni, Varga Béla dr. — birkózás (kötöttfogás, 82,5 kg).

*

Január 21—22-én lesz százegy éve, hogy Gröningenben megrendezték a gyorskorcsolya XIII. négytávú összetett világbajnokságát. A négytávú összetett bajnoki címét s a vele járó aranyérmet a holland Coen de Koning vehette át, miután megnyerte az 1500 m-t (2:41,0 p), az 5000 m-t (9:17,6 p) és a 10 000 m-t (19:16,0 p).
1930. január 21-én kezdődött Berlinben a IV. asztalitenisz-világbajnokság, mely elsöprő magyar sikersorozattal zárult. A világbajnokság valamennyi versenyszámát a magyarok nyerték — kettőt háziversenyben —, és túl az aranyérmeken, a más nemesfémből készült medálokból is jutott bőven. Íme: férficsapat: 1. Magyarország (Barna Viktor, Bellák László, Dávid Lajos, Kelen István, Szabados Miklós), férfi egyéni: 1. Barna Viktor, 2. Bellák László, 3. Dávid Lajos és Kelen István, női egyéni: 1. Mednyánszky Mária, 2. Sipos Anna, férfi páros: 1. Barna Viktor, Szabados Miklós... 3. Bellák László, Glancz Sándor, női páros: 1. Mednyánszky Mária, Sipos Anna, 2. Gál Magda, Hertzné Komáromi Márta, vegyes páros: 1. Mednyánszky Mária, Szabados Miklós, 2. Sipos Anna, Kelen István, 3. Gál Magda, Barna Viktor.

Mednyánszky Mária

*

Január 19-én lesz nyolcvanöt éve, hogy Davosban véget ért a XI. jégkorong Európa-bajnokság. A bajnoki címet Svájc nyerte, miután a döntőben 3—1-re legyőzte a Csehszlovák válogatottat. A bronzéremért Németország együttese léphetett a dobogó harmadik fokára.
1938. január 22—23-án rendezték meg Oslóban a gyorskorcsolya XXXIX. Európa-bajnokságát. Norvég földön, norvég jégen hármas norvég siker született rendkívül szoros küzdelemben: 1. Challes Mathiesen (norvég) 199,27 pont, 2. Harry Haraldsen (norvég) 199,38 pont, 3. Ivar Ballangrud (norvég) 199,50 pont.

*

Az ötkarikás játékok történetében mind­össze négy tornásznőnek sikerült egy olimpián négy aranyérmet szereznie. E négy tornásznő: a szovjet Larissza Latinyina, a csehszlovák Vera Caslavská, a magyar Keleti Ágnes (január 9-én ünnepelték születésének 90. évfordulóját) és a romániai magyar Szabó Katalin.

Szabó Kati kétségtelenül az egyetemes magyar sport kiemelkedő egyéniségei közé tartozik. Zágonban született 1968. január 22-én. Még óvodáskorú, amikor a Brassói Dinamo edzője, Lups Sándor tanácsára szülei Oneşti-en beíratják a Károlyi Béla vezette tornaiskolába (nővére, Zita kísérte el mint gardedám). Irgalmatlanul kemény hat esztendő következett Kati életében, emberfeletti munkával. Edzésről edzésre járt, majd néhány órát a könyvek, füzetek között töltött el, és újra az edzőterem következett. Gyakran megtörtént, hogy este tíz óra is a tornateremben, a gerendán vagy a felemás korláton találta... Törés állt be tornászéletébe, amikor a Károlyi család — Béla és Márta — Dévára költözött. Egy ideig az oneşti-i edzők között bolyongott, míg végre az Ágoston Mihály és Cosma Maria edzőpáros átvette felkészítésének irányítását. Egy évvel később Károlyiék átvitték Dévára. Kati rövid idő alatt újra a felfelé ívelő pályára helyezkedett. Ezt bizonyítják az Európa-bajnokságok... Aztán újra Károlyiék nélkül maradt, az edzőpáros ugyanis áttelepedett az Államokba, Kati felkészülését Adrian Goreac vette át, s úgy tűnik, egy hullámhosszon mozogtak.
Kati sikersorozata:
1980 — ifjúsági Európa-bajnokság, Lyon: 4 aranyérem (egyéni összetett, ugrás, gerenda, talaj)
1982 — ifjúsági Európa-bajnokság, Ankara: 2 arany- (egyéni összetett, talaj), 1 ezüst- (felemás korlát), 1 bronzérem (ugrás)
1983 — felnőtt Európa-bajnokság, Göte­borg: 2 arany- (felemás korlát, talaj), 1 ezüst- (ugrás), 1 bronzérem (egyéni összetett)
1983 — világbajnokság, Budapest: 1 arany- (talaj), 3 ezüst- (csapat, ugrás, felemás korlát), 1 bronzérem (egyéni összetett)
1984 — olimpiai játékok, Los Angeles: 4 arany- (ugrás, gerenda, talaj, csapat), 1 ezüstérem (egyéni összetett)
1985 — Universiade, Kobe: 2 arany- (ugrás, gerenda), 4 ezüstérem (csapat, egyéni összetett, felemás korlát, talaj)
1985 — világbajnokság, Montreal: 3 ezüstérem (ugrás, gerenda, csapat)
1985 — Európa-bajnokság, Helsinki: 1 ezüstérem (ugrás)
1986 — világkupa, Peking: 1 bronzérem (ugrás)
1987 — Universiade, Zágráb: 2 ezüstérem (ugrás, gerenda)
1987 — világbajnokság, Rotterdam: 1 arany- (csapat), 1 bronzérem (gerenda).
Csillogása itthon sokaknak sértette a szemét. Igyekeztek is tompítani körülötte a fényt. Los Angeles után itthon a pofonok sora érte. Kihagyták a Helsinki Európa-bajnokságra ké­szülők sorából, aztán amikor rájöttek, hogy nélküle nem csapat a csapat, gyorsan behívták a válogatottba, s úgy, specifikus felkészülés nélkül elvitték Helsinkibe. Meg is lett az eredménye: egy ezüst­érem ugrásban... Hasonló eset történt az 1987-es világbajnokság előtt is. De akkor neki köszönhetően a csapat aranyérmet szerzett. Meg­hívták egy-egy rangos versenyre, helyette mást küldött a román szövetség... Meg­unta a pofonokat. Vissza­vo­nult. Déván edzősködött, és beiratkozott a fővárosi testnevelési főiskolára, majd férjhez ment Tamás Krisztián kajakos-edzőhöz, aki később átváltott a tornára, és munkát vállalt Francia­országban. A főiskola elvégzése után Kati követte férjét. Ma is Franciaországban él a család — Krisztián, Kati és két fiúk, Lorenzo és Zeno.

*

1907. január 18-án korcsolyáznak Szentgyörgyön — olvasni Kamenyitczky Etelka korabeli tudósításában —, hiszen üzemképes a város természetes jégpályája.
1922. januárjában megalakult a Sepsi­szentgyörgyi Előre Munkás Testedző Egye­sület, Idővel elmarad az Előre, s az egyesület neve Sepsiszentgyörgyi Munkás Testedző Egyesület, röviden SMTE lesz.
1938. január harmadik hetében tehetségkutató síversenyt szervezett a Sepsi­szent­györgyi Corvin SE. Az eredmények: sífutás: gyerekek (6 km, 7 induló): 1. Havadtői Sándor (Mikó) 42:49 p, 2. Bankes Sándor (Corvin), 3. Vajna Béla (Mikó), ifjúságiak (12 km, 18 induló): 1. Dénes Lajos (Corvin) 54:21 p, 2. Simon Zoltán (Corvin), 3. Székely Albert (Corvin), felnőttek (12 km, 7 induló): 1. Kovács F. (Klinger) 52:54 p, 2. Kovásznay J. (Corvin), 3. Samoşca (Klinger).