Összefogtak a fenyőerdő védelmében (Szárazpatak) — A Kis fenyő egy része egyelőre megmenekült

Ismét ki akarják vágni a kis fenyőerdőnket, de nem engedjük! Ezekkel a szavakkal fogadtak a múlt hét végén, akárcsak 2007. január elején és október végén Kézdiszárazpatakon. Mi is történt tulajdonképpen? Mi váltotta ki ismét a kis település lakóinak felháborodását? Erre a kérdésre próbáltunk feleletet kapni.
Az alig hatszáznegyven lelket számláló és közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó faluközösség zömének elégedetlenségét az váltotta ki, hogy tudomásukra jutott, a közbirtokosságnak ismét szándékában áll folytatni a falu fölötti Zsákhegyen a több mint száztíz éves fenyőerdő kitermelését, melyet néhai Kerezsi Ferenc erdész családja és a falu népe ültetett a millennium évében, 1896-ban, illetve 1898-ban, Erzsébet királyné halálakor. 2000-ben az akkor bejegyzett Silvo-For Közbirtokosságnak mérték ki, holott nyílt titok, hogy ez az erdő soha nem volt a közbirtokosságé. Az 1948-as államosításig a falu tulajdona volt. Kézdiszárazpatak három fenyőerdeje — Moholyka, Mogyoró-pataka, Kis fenyő — közül az előbbi kettőt még a kommunizmus ideje alatt teljesen kiirtották. A kézdiszárazpataki közbirtokosság megszűnéséig közel félezer hektár erdővel rendelkezett, de az újraalakuláskor csak 254 hektárt kapott vissza, azt is több parcellában és gyenge minőségű fával. A 247-es törvény alapján ismét benyújtották kérésüket egykori erdőjussukra, de eddig sem szóban, sem írásban nem kaptak választ.

A közbirtokosság elnöki tisztségét 2003 óta önkéntes alapon, fizetés nélkül Szánthó Sándor látja el. Ópra András, Bartók Bertalan és Márton Attila után ő a negyedik elnök. Rajta csattan az ostor, holott a kitermelési üzemtervet nem az ő elnöksége alatt hagyták jóvá. Az Ópra Benedek romokban álló szülőháza és istállója mögötti erdő felső feléből eddig kétszer termeltek ki fenyőfát, először nyolcvan, másodszor pedig hatvan áron végeztek tarvágást. Házaikat érzik veszélyben, akik közvetlenül a fenyvessel borított domboldal alatt, a patak partján laknak — az utóbbi huszonegy évben országszerte számtalan példa bizonyítja, az esztelen favágás természeti katasztrófákhoz, elsősorban hegycsuszamlásokhoz vezet. Négy évvel ezelőtt több mint hetven közbirtokossági tag jelenlétében viharos gyűlést tartottak az erdő védelmében. Valamennyien arra kérték a közbirtokosság vezetőit, állítsák le az erdőkitermelést. Az akkor meg is történt, de most újra veszélyben az erdő, a múlt esztendő végén, decemberben a felszegi részen a lakosság tudta nélkül nyolcvan áron száz köbméter fát, mintegy százötven fenyőt lebélyegeztek.
Márton Erzsébet ny. óvónő két hét alatt minden családot felkeresett, és aláíratta velük azt a román nyelven megfogalmazott tiltakozó beadványt, melyet a megyei és a brassói környezetvédelmi hivatalhoz, illetve a környezetvédelmi és erdészeti minisztériumhoz postáztak. A beadványt a falu lakosságának 90 százaléka látta el kézjegyével, azt kérve, hogy állítsák le a tarvágást, és nyilvánítsák védetté a Kis fenyő erdőrészt. A lakosság mellett az Ópra Benedek-iskola pedagógusai és tanulói is az erdő védelmére keltek, tiltakozásukat azzal indokolták, hogy az a fenyőerdő védi a falut a csípős Nemerétől, biztosítja az ózondús levegőt, féken tartja a domboldal agyagos talajrétegét, felfogja és tárolja a hirtelen lezúduló csapadékmennyiséget, s meghatározza a település arculatát.

Ne vágják ki az erdőt!
A fenyőerdőt elődeink azért ültették, hogy védje a falut, az agyagos hegyoldal ne csússzon a házakra — érveltek a megkérdezett szárazpatakiak.
— Ezt az erdőt nem szabad kivágni! A fenyőerdő soha nem volt közbirtokossági tulajdon, ehhez a közbirtokosságnak semmi köze, és mégis nekik mérték ki csalfa úton — mondották többen.
— Ha kivágják a fenyvest, akkor minket már nem véd semmi a szél ellen a gödörben. Nem engedjük, hogy kivágják. Nagyon szeretnénk megvédeni a mi kis fenyvesünket a Zsákhegyen — fűzte hozzá Márton Erzsébet. — 2007-ben a közbirtokosság vezetői aláírták, segíteni fognak abban, hogy a Kis fenyőt védetté nyilvánítsák, de ez nem történt meg. Ahol 2007-ben tarvágást végeztek és csemetéket ültettek, ott nagyon kevés fenyő maradt meg. Szárazpatak népe egy emberként állt ki az erdő védelmében, amire nagyon büszke vagyok. Ha letarolják a fenyőket, ötven-hatvan lakás kerül veszélybe.
Közvetlenül a Zsákhegy alatt lakik a Kovács házaspár, Teréz és Csaba, az ő panaszukat is meghallgattuk.
— Én, aki itt élek a hegy tövében immár több mint harminc éve, ismerem a ránk leselkedő veszélyt, ha netalán kivágják a fenyőfákat, elindul a hegy lefelé, ahogy az máris megtörtént az Ópra-kertben, ahol a gyümölcsfákat vágták ki. Ha eldugul a patak, akkor a víz is el fogja árasztani a falut — mondotta az ötvennégy éves Kovács Csaba.

A közbirtokossági elnöké a szó
Mivel a legtöbben Szánthó Sándor közbirtokossági elnök nevét emlegették, őt marasztalták el az erdőkivágás miatt, őt is megkerestük. Öntsünk tiszta a vizet a pohárba — ezzel kezdte magyarázkodását, majd elmondta: bárki is lenne a közbirtokosság vezetője, ugyanez történt volna, mivel az erdőgazdálkodási törvényt tiszteletben kell tartani, és ha nem vágják ki az elöregedett fákat, az erdészet megbünteti őket. Amúgy sincs pénzük, kiadásaik sokkal nagyobbak, mint a bevételeik, pedig az őrzést és az egyéb munkálatokat fedezni kell valamiből, az utóbbi években pedig a legelők és az erdők után területadót is kell fizetniük a helyi tanácsoknak. A falu elöljárói annak idején miért nem léptek közbe, hogy a fenyőerdőt ne sorolják a közbirtokosság vagyonához? — tette fel a kérdést. Az erdő tenyészideje lejárt, azt a törvény értelmében ki kell vágni. A tíz évre szóló, 2013-ig érvényes üzemterv szerint a fenyőerdőből évente ötven-hatvan árat kellett volna kitermelni, de eddig nagyon keveset vágtak ki. A Kis fenyő tízhektárosként szerepel a Silvo-For Közbirtokosság tulajdonában, de nincs annyi. Szánthó Sándor egyezségre jutott az illetékesekkel, jegyzőkönyvbe is rögzítették, hogy a házak fölötti erdőrészen, a Boncza utcán alul egyetlen fát se vágjanak ki.
A lakossági panasz nyomán a környezetvédelemtől is kiszálltak a helyszínre, megnézték a kibélyegzett fákat, de nem találtak kifogásolnivalót, nem állították le a vágást. Szánthó Sándor szerint az erdőgazdálkodást nem lehet összehasonlítani a mezőgazdasággal, ahol úgy vetnek, aratnak, ahogy éppen akarnak, az erdő esetében szigorú szabályokat kell tiszteletben tartani. Máshol is, például Kézdiszentkereszten vágtak ki fenyőerdőt, de ott senki nem cirkuszolt — érvelt a közbirtokosság elnöke. Az elmondottak szerint legalábbis egyelőre megmenekült a Kis fenyő egy része. A kérdés az, hogy meddig.