Kézdivásárhely sportéletéről (Sportélet)

— Nagyon mozgalmas sportévet hagytunk magunk mögött — kezdte mondandóját Kocsis Zoltán —, érezhető volt ugyan a gazdasági válság hatása, kevesebb érmet, serleget, díjat tudtunk adni, de sportrendezvényeink száma nem volt kevesebb, mint 2009-ben.
— A legsikeresebbek?
— A KSE-napokkal kezdem, hiszen 1550 sportolót mozgattunk meg, és hat-hétezer nézőt, a 24 órás futás következik a sorban a 700 résztvevőjével; együtt a Zöld Nap Egyesülettel több közös rendezvényt szerveztünk, a legrangosabb a Nemere útja feltérképezése. Az egyesület pályázatot is nyert a Polgártárs Alapítványtól (16 000 lej), ami lehetővé teszi, hogy a turisták nagy-nagy örömére idén ki is jelöljük a Nemere útját; közösen az Erdélyi IKE- (Ifjúsági Keresztény Egyesület) irodával megrendeztük az országos IKE Sportnapot kétszáz résztvevővel; az Európai Ifjúsági Köz­ponttal szerveztünk egy jó Kritikus tömeg kerékpáros felvonulást; az Őszi sokadalom égisze alatt hat sportágban lehetett versengeni; a polgárközeli rendőrséggel együtt minifoci- és kézilabdatornát szerveztünk a gyerekeknek; egy újabb korosztályt kapcsoltunk be a Labdarúgó-iskolába (edző: Csengeri Attila), így most két korcsoportban — 5—7 és 8—10 évesek — zajlik a munka, na meg egyedüli városként megtartottuk az év végi sportgálát, a város legjobb sportolóinak díjazását. És akkor még nem szóltam a két minőségi sportágról, azok csapatairól, az A-osztályos teremlabdarúgó- (futsal) együttesről és a B-osztályos kosárlabdacsapatról. Mindkettőt messzemenően támogatja a polgármesteri hivatal, a kosarasok támogatására felzárkózott még a Lénárt Optika, személyesen Lénárt Adolf.
— Ezek a KSE színeiben futnak, nemde? Hogyan értékelhetőek úgy általában a KSE tavalyi eredményei?
— Majdnem négy évvel ezelőtt, amikor ide kerültem Dálnokból, a nyakamba varrták a KSE titkári szerepkörét. Nem részletezem, mit vettem át. Tény, hogy az időmtől függően láttam a titkári munkához, hiszen én feleltem a Sinkovits-stadionról, a sportcsarnokról, az épülő műjégpályáról, a Józsiás kerti teniszpályákról, a hetvenszemélyes sportszállóról... Ráadásul alaposan részt kellett vennem a versenyszervezésekben. Két év után felmentettek a titkári szerepkörből. Azóta megszűnt a nagypályás labdarúgócsapat, az atlétika, a kézilabda, na de létezik még és működik a kosárlabda-, a teremlabdarúgó-, az asztalitenisz-, a tenisz-, a sakk-, a karate-, a testépítő-, a kerékpár-, a rádióamatőr-, a jégkorongszakosztály.
— Ha jól látom, a teljesítménysport szintjén csak két szakosztály van, a teremfoci, a kosárlabda, na és mondjuk oda harmadiknak a jégkorongot. Ennyivel nem lehet kielégíteni a sportbarátok igényét, de a Nagy Mózes Sportklubét sem, hiszen az ott felfedezett és nevelt utánpótlásnak nincs igazán biztosítva a folytonossága. Hogy érthetőbb legyek, a diáksportolók kiöregedésük után hol foly­tathatják pályafutásukat — gondolok itt a labdarúgókra, a kézilabdázókra, a cselgáncsozókra, a kosárlabdázókra, az asztaliteniszezőkre —, hol? Aka­ratlanul is kikívánkozik a kérdés: vajon újraindul-e a nagypályás foci? Kérdezem már csak azért is, mert az őszi labdarúgóidényt kiértékelő írásunkra jelzést kaptunk Kézdivásárhelyről, mely szerint több vállalkozó is támogatná a sportágat, a csapatot, de nem a KSE színeiben, mert az lejáratta magát.
— Nehéz válaszolni. Megragadott viszont egy szó: a támogatás. Nézze, az utóbbi évtizedben nagyon megváltozott e szónak az értelmezése, az emberek támogatáshoz való viszonya. A támogatók rendszerint önkéntesek. Nem kapnak fizetést. Ők rendszerint csak adnak, ki pénzt, ki munkát. Nehéz, nagyon nehéz ma olyan önkéntes támogatót találni, aki önzetlenül áll egy-egy ügy mellé. Ha nincs a háttérben egy biztos fizetés, egyenesen lehetetlen. Tudnék egy példát mondani: Lénárt Adolf. Csodálatra méltó a hozzáállása, a sport- és ügyszeretete. Az ő példája mutatja, hogy önkéntes alapon mit lehet tenni egy ügy érdekében.
— Milyen nagy rendezényekre számíthatnak 2011-ben a kézdivásárhelyiek és felső-háromszékiek?
— Sorolom: kerékpáros felvonulás, túra, felső-háromszéki minifoci-bajnokság iskolásoknak (I—IV., V—VIII. és IX—XII. osztályosoknak), KSE-napok, IKE-sportnapok ismét országos szinten, asztalitenisz-iskola, labdarúgó-iskola, asztalitenisz-versenyek sora... 2011 az együttműködés éve lesz a mi szempontunkból, hiszen a sport érdekében minden jó szándékú partner mellé szívesen csatlakozunk.
— Milyen volt a kapcsolat a megyei sportigazgatósággal?
— Semmilyen. Nem volt kapcsolat. Kap­csolat ugyanis csak olyan intézménnyel jöhet létre, amelyik dolgozik is.