Barót hátrányban

Barót tavaly is nagyon kevés pénzt kapott, 148 000 lejt, abból 21 000 lejt visszavett a megye, erre az évre 50 000 lej jut a városnak a megyei önkormányzat leosztásából, ennél még a kisebb községek is többet kaptak — sorolja a városvezető. Nem igaz, hogy Barót nem pályázik, idén már 15 tervezetet nyújtottak be, jelentős önrészt kellene vállalniuk számos esetben. Megnyertek egy tömbház-szigetelési támogatást, 114 500 lej a baróti tanácsra eső rész, a 28 lakrészes, karácsonykor átadott állami tömbháznál még 200 000 lejt kell kifizetniük, az önerőből épített miklósvári művelődési ház befejezéséhez 600 000 lej kellene. Idén be kellene fejezni az integrált vizes pályázatot, ígéretet rengeteget kaptak, de a 17 millió lejből eddig csak 2 milliót költhettek el, s ebben benne van a 15 százalékos önrész is. Áll a munka, míg nem érkezik pénz, a vállalkozó nem hajlandó dolgozni — sorolta a polgármester. ,,Másoknak nyerik a pénzeket, minket folyamatosan lőnek" — mondotta.
Nagy István hátrányos megkülönböztetésnek tartja az eljárást, és azt is, hogy az elmúlt hét évben a kormány tartalékalapjából Barót csak kétszer kapott pénzt, 2006-ban és 2008-ban. Költségvetésük évről évre csökken. Ez nem mehet így a végtelenségig — mondja Nagy István, mert egy idő után nem csak őt okolják majd az emberek, hanem a megye vezetőin is számon kérik.
Kifejtette: Tamás Sándor nem mondott igazat, amikor azt állította, a városvezetés miatt Baróton a legdrágább a szemét és a víz, éppen az ellenkezőleg: itt a legolcsóbb a megye városai közül. Az erdővidéki városban 37,2 lejt fizetnek egy köbméter szemét elszállításáért, a Tega Sepsiszentgyörgyön és más városokban 70 lej fölötti összegért viszi el a hulladékot. A víz- és csatornadíj Baróton 3,15 lej köbméterenként, ennél minden városban többet kell fizetni, Sepsiszentgyörgyön például meghaladja a 4 lejt a két szolgáltatás ellenértéke. Ilyen körülmények között Nagy István úgy ítéli meg, jól tette, hogy kimaradt a nagy megyei projektekből, hisz olcsóbban biztosítja a szolgáltatásokat.