Mit szeretnek a szentgyörgyiek? (Kulturálisigény-felmérés kilencezer euróért)

Szent György-napi koncert. A legismertebb rendezvény Albert Levente felvétele

A tanulmány bevezetőjében az olvasható, hogy a felmérés a jövőben kiindulópontként szolgál a közpénzek helyes és méltányos elosztására vonatkozó döntések meghozatalában. A közvélemény-kutatáson alapuló felmérés 2010. november 20. és december 15. között készült, egyrészt azért, mert a helyhatóság képviselőit ,,lesújtja" az a tény, hogy válság idején mekkora nagyságrendű pénzt utalnak bizonyos kulturális intézményeknek, miközben az önkormányzat nem biztos abban, hogy a kultúrára fordított pénz ,,optimális kulturális termékként" jut el a fogyasztóhoz.
A tanulmány összeállításához 893 válaszadó véleményét használták fel, ők egy kérdőív kérdéseire feleltek. A válaszadók 46 százaléka férfi, 54 százaléka nő, 42 százaléka középiskolai végzettségű, míg 21 százaléka felsőfokú képesítésű. Legtöbben 15—24 év közöttiek (32%), a következő korosztály 35—44 év közötti (22%). Az idősebbek inkább elzárkóztak a közvélemény-kutatás elől, a felmérés összessé­gében mennyiségi, és nem minőségi. A szentgyörgyi kérdezőbiztosok csak megyeszékhelyieket kerestek, a válaszadók 75 százaléka magyar, 25 százaléka román anyanyelvű.
Az önkormányzatnak átadott tanulmány mellékletekkel együtt 74 oldalas, a szerzők következtetéseket és a kulturális intézmények menedzselésére vonatkozó ajánlásokat is megfogalmaznak. Vizsgálták mind az egyéni, mind a közösségi kultúrafogyasztást, a helybeli kulturális intézmények közismertségét, hírnevét, illetve arculatát. A felmérés célja, hogy adataira támaszkodva a helyi érintett intézmények kulturális stratégiát dolgozzanak ki, illetve hogy a tömegigényt figyelembe véve, annak megfelelő kulturális termékeket kínáljanak.
Ami az otthoni kultúrafogyasztást illeti, a válaszadók tévénézést, számítógép-használatot és zenehallgatást jelöltek meg leggyakoribb tevékenységként, több mint felük 1—3, illetve 3 óránál több időt fordít naponta ezekre, egyharmaduk legkevesebb egy órát filmet néz. Noha az olvasás nem annyira népszerű, a válaszadók mintegy negyede havonta egy vagy két alkalommal olvas könyvet (mindössze 8 százaléknyian mondták, hogy naponta 1—3 órát töltenek könyvek társaságában), illetve 34 százalék napi egy óránál kevesebb ideig újságot vagy folyóiratot lapoz, 18 százalék legkevesebb egy órát foglalkozik ezzel, továbbá 23 százalékuk azt mondta, hetente egyszer vagy kétszer foglalkozik hasonlókkal (ebben az esetben 14 százalék olvas naponta 1—3 órát). További sajátos vonás, hogy a válaszadók 75 százaléka a helyi napilapokat részesíti előnyben. Zenehallgatásként könnyűzenét (30,5%), nép- vagy etnozenét (16,9%) és popzenét (15,9%) jelöltek meg a válaszadók. A sorban az elektromos és house műfaj következik 11 százalékos kedveltséggel, míg a rockzenének 7 százalék, a dzsessznek és a bluesnak pedig 4 százalék hódol.
Kilépve az otthon falai közül: a válaszadók 34 százaléka jár tömegrendezvényekre, legtöbben (34%) kulturális intézményekben szervezett programokra kíváncsiak, ezenkívül a városközpontban szervezettekre (27%) és a parkban, zöldövezetekben tartottakra (14%) nyitottak, míg 4 százaléknyian más városokba is elmennek, főként Csíkszeredába és Brassóba.
Az elemzés három kultúrafogyasztó rétegről tesz említést: igényes, ,,elitista", másodsorban tömegkultúrát szerető, illetve harmadrészt kultúrát egyáltalán nem fogyasztó csoportról. Az első, kifinomult ízlésűek kategóriájába tartozónak említik az előadások (színház), múzeumok, kiállítások látogatását, míg a tömegkultúra esetében szórakoztató előadások, koncertek, ünnepek, helyi rendezvények látogatásának gyakoriságát vizsgálták. Leg­gyak­rabban (havonta vagy havonta többször) látogatott intézmények: színház (28%) és múzeumok, kiállítások (22%), ugyanakkor a válaszadók 65, illetve 71 százaléka ritkán vagy egyáltalán nem jár színházba, illetve múzeumba, kiállításra. Továbbá az igényes réteg 19 százaléka más városok kulturális rendezvényeire is ellátogat. A felmérés adatai arra is rámutatnak, hogy hiányos a sepsiszentgyörgyi ,,kulturális infrastruktúra", a megkérdezetteknek igényük lenne egy helybeli mozira.
A szabadidős tevékenységek tömegkultúrához sorolható részét vizsgálva kiderül, a válaszadók többsége (50%) havonta egyszer vagy többször részt vesz egy ,,ünnepen vagy helyi eseményen", mások (43%) szórakoztató előadásra vagy koncertre mennek, míg 16 százalékuk klubba, diszkóba jár. A szabadidős tevékenységek nem kulturális részét elemezve kiderül, 60 százaléknyian ritkán vagy egyáltalán nem járnak sportrendezvényre (ezt havonta legalább egyszer 26 százaléknyian teszik meg, a rendszeres eseménykövető 10 százalékkal szemben), míg parkba, zöldövezetbe naponta jár 16 százalék, hetente 29 százalék és havonta 31 százalék. A 15—24 éves válaszadók legkedveltebb kulturális rendezvényei között találjuk a színházi és táncelőadásokat, más helyi eseményeket.
A kulturális intézmények hírnevét és arculatát vizsgálva kiderül, legtöbben (66%) a Tamási Áron Színházat említették — ezt tartják a legismertebbnek —, majd a Szé­kely Nemzeti Múzeum (38%), a Kónya Ádám Művelődési Ház (29%), a Háromszék Táncegyüttes (19%) és az Andrei Mureşanu Színház (13%) nevét említették. Ezenkívül szóba került a Gyárfás Jenő Képtár (10%), a Lábas Ház és a Tanulók Klubja (mindkettő 4 százalékkal), illetve a Míves Ház és az M Stúdió (3—3%). Ugyanakkor, akik ismernek színházi előadásokat (a megkérdezettek 90 százaléka ellenben nem válaszolt), sorrendben a következőket említették: Ilja Próféta, A csárdáskirálynő, a Háromszék táncelőadásai, Rómeó és Júlia, Yvonne, burgundi hercegnő, Lucia korcsolyázik, A mizantróp. A válaszadók 29 százaléka meg tudott nevezni egy színészt a magyar társulatból. Egy másik kérdésre válaszolva tízből öten úgy vélekedtek, hogy a város legfontosabb kulturális intézménye a Tamási Áron Színház, míg 23 százalékuk a Székely Nemzeti Múzeumot említette.
A legközismertebb, kulturálisként meg­jelölt rendezvény a Szent György-napok, 680 válaszadó (86%) mondta ezt, amit a március 15-i ünnepi műsor követ, 219-en gondolják így (28%). A további igényekkel kapcsolatosan a megkérdezettek 24,7 százaléka szabadtéri rendezvényeknek örülne, míg 22,3 százalékuk moziba menne. Ugyanakkor azok többsége (34%), akik egyáltalán nem vesznek részt kulturális eseményeken, időhiányra panaszkodik, mások (17%) nem találták vonzónak azokat, illetve 12 százalékuk nem tudott róluk.