Barangolás a sporttörténet rengetegében

Január 24—30.
1924. január 25-én Chamonix-ban Franciaország államelnöke, Alexandre Millerand (egyesek szerint Gaston Vidal, Franciaország államtitkár-helyettese) megnyitotta a Téli Sportjátékokat (mert akkor a rendezvényt még nem tekintették téli olimpiai játékoknak). A megnyitón 16 ország 258 versenyzője (szintén egyesek szerint 294) — ebből 13 nő (mindkét változatban) — nevében a síelő Camille Mandrillon mondta el a sportolók esküjét. Chamonix-ban természetesen jelen voltak a magyar sportolók is. Németh Ferenc például kölcsönkért síléccel futotta le -17 fokos hidegben a sífutás 50 km-es távját, s a 33 résztvevőt számláló mezőnyben a 20. helyen érkezett a célba. Ez több, mint tisztes helytállás.

*

1932. január 25-én kezdődött Prágában a VI. asztalitenisz-világbajnokság. Tekintélyes magyar sikert hozott, a hat lehetségesből öt aranyérmet szereztek testvéreink. Íme: férfi egyes: 1. Barna Viktor, 2. Szabados Miklós, 3. Boros István, női egyes: 1. Sipos Anna, 2. Mednyánszky Mária, 3. Gál Magda, férfi páros: 1. Barna Viktor, Szabados Miklós, 2. Bellák László, Glancz Sándor, 3. Boros István, Házi Tibor, női páros: 1. Mednyánszky Mária, Sipos Anna, vegyes páros: 1. Sipos Anna, Barna Viktor, 2. Mednyánszky Mária, Szabados Miklós, 3. Gál Magda, Glancz Sándor, férfiak, csapat: 1. Csehszlovákia, 2. Magyarország (Barna Viktor, Bellák László, Dávid Lajos, Kelen István, Szabados Miklós). A női csapatverseny még nem szerepelt a világbajnokságok műsorán. * 1930. január 26-án ért véget Caux-sur-Montreux jégcsatornájában a négyes bobok III. világbajnoksága. Az olasz négyes — Zaninetta F., Biasini G., Dorini A., Rossi G. — szerezte meg a bajnoki címet.

*

1895. január 26—27-én rendezték Budapesten a III. gyorskorcsolya Európa-bajnokságot. Az összetett bajnoki címet a norvég Alfred Naess szerezte meg, miután megnyerte az 500 (47,6 mp), az 1500 (3:15,2 p) és az 5000 méteres (9:38,4 p) távot. * 1895. január 27-én szerezte Földváry Tibor a magyar műkorcsolyázók első Európa-bajnoki címét a Budapesten rendezett III. Európa-bajnokságon. Ez volt az első arany, de nem az utolsó is. A másodikat 1930. január 25—26-án a bécsi Európa-bajnokságon az Orgonista Olga—Szalay Sándor páros szerezte meg, megelőzve honfitársaikat, a Rotter Emília—Szollás László kettőst. Újabb egy évvel később, egészen pontosan 1931. január 29—30-án St. Moritzban a magyar párosok megismételték bécsi bravúrjukat: 1. Orgonista, Szalay, 2. Rotter, Szollás.

*

Azt mondják, Háromszék a sporttehetségek forrása. Valóban, született itt kitűnő asztaliteniszező, atléta, birkózó, cselgáncsozó, evezős, fogathajtó, hegymászó, jégkorongozó, karatézó, kézilabdázó, kosárlabdázó, labdarúgó, modellező, öttusázó, röplabdázó, vívó. Szinte minden sportágra képes a háromszéki. Jöjjön akkor egy repülőmodellező, Ilyés Csaba.
A Perkő lábánál meghúzódó Kézdiszentléleken született 1937. január 29-én. Édesapja tisztviselő, édesanyja háztartásbeli. A család korán elkerült Kézdiszentlélekről. 1948-ban a Szamos megyei Repülőmodellező Klub versenyzői között találni az alig tizenegy éves Csabát. Ügyességét bizonyítja, hogy két évvel később átigazolja a Kolozsvári Vasas, miközben ő beiratkozik a Szamos-parti város kereskedelmi középiskolájába, ahol könyvelői oklevelet szerez. A katonai szolgálat alatt is folytatja a modellezést, 1960-ban aztán átigazol a Dési Egyesüléshez, ahol nem csak versenyez, hanem oktat is, hiszen még 1954-ben repülőmodellező-oktatói tanfolyamot végzett Câmpinán, s hogy oktatói munkáját ne gáncsolhassa meg senki, 1967-ben edzői minősítést szerzett. Ezzel a minősítéssel váltott egyesületet, és ment át az Egyesüléstől a Dési Glóriához edzőnek és versenyzőnek egyaránt.
Első bajnoki címét 1973-ban szerezte vitorlázó kategóriában (R/c) remek eredménnyel, országos csúccsal. Két évvel később vízi modellezésben is megcsillogtatja rendkívüli képességeit, tudását, és három hategóriában is országos bajnokságot nyer. Az 1977-es plovdivi Balkán-bajnokságról ezüstéremmel tér haza, ezt pedig 1979-ben a bákói Balkán-bajnokságon aranyra váltja. Az igazi nagy megmérettetésre, világ- vagy Európa-bajnokságra viszont még nem kapott lehetőséget. 1991-ben aztán megtörik a jég, és nevezik a lengyelországi Európa-bajnokságra, ahol be is váltja a hozzá fűzött reményeket, aranyérmet szerez. Oktatói munkája sem marad díjazatlanul, tanítványai ifjúsági világbajnokságon szereznek bronzérmet.
Ilyés Csaba és családja ma is Désen él. Innen gondol az öreg Perkő lábánál nyugvó szülőfalujára, a Perkő oldalából kikukucskáló mészkősziklákra, melyek évezredek óta éberen vigyázzák a felső-háromszéki medence, az Ojtozi-szoros Bereckre lejtő, szürkésfehérben játszó országútjának mozgását; na és a Perkőn nyugvó kápolnára, a szomszédságában elterülő hatalmas fenyvesre, melyektől oly korán meg kellett válnia azért, hogy Európa- és sokszoros országos bajnok lehessen; hogy bizonyíthassa, igazolhassa a háromszéki sporttehetségek kiapadhatatlan forrását; hogy figyelmeztesse a vidék mindenkori hatalmasait, sportvezetőit: bűnt követnek el, amikor veszni hagyják azt a sok felbecsülhetetlen értéket — a tehetségeket.

*

1891. január 25-én jégünnepélyt szervezett a szentgyörgyi Korcsolya Egylet, igazolva ezzel, hogy igenis menő sportág a korcsolyasport városunkban. * 1971. január 26-án a Sep­siszentgyörgyi Tudomány női kosárlabdacsapata felszerelési gondokkal küszködve ugyan, de folytatja felkészülését a tavaszi idényre. Váncsa Albert edző irányításával az alábbi játékosokra számított a Tudomány: Molnár Katalin, Berszán Éva, Daczó, Miklós, Juhos, Kiss, Gergely, Már, Márk, Hubesz, Vojkuj, Réthi, Székely, Ilyés, Olti, Gáspár. És nem vallott szégyent velük.