A hétvége hírei

Semjén Zsolt elmondta, hogy idén mindent "überel" az állampolgárság kiadása. Az egyszerűsített honosítást a kormányfő helyettese sikertörténetként értékelte. Mint mondta, átlépték a tízezres kérelmező számot, s naponta legalább nyolcszázat adnak be elektronikusan. A szavazati jog kérdése a választójogi törvény módosításakor, az év második felében kerülhet a kormány, illetve a parlament elé — tette hozzá. * A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese ismét leszögezte: nincs kétféle állampolgárság. Az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. "Az a véleményem, hogy legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni" — jelentette ki, hozzátéve: az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot, és e mellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában. Pél­daként említette Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlo­vákiát vagy a tagjelölt Horvátországot. "A magyar választójogi rendszerben semmi olyan nem lesz, ami ne lenne az uniós országok gyakorlatában" — jelezte Semjén. * Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem itt fizet adót, az ne szóljon bele az itthoni döntésekbe, azt mondta: az LMP-t súlyának megfelelően kell kezelni. "Azt nem gondolják ugye komolyan, ha valaki például Bajorországban dolgozik, ott fizet adót, el kellene venni a szavazati jogát?" — tette fel a kérdést. Ha pedig azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás — közölte. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással — mondta, hozzátéve: az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössék a szavazati jog minden formáját.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság az új tanügyi törvényről
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt kéri a romániai magyarság érdekképviseleteitől és a Magyar Köz­társaság kormányától, hogy hatékonyan támogassák a Babeş—Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógy­szerészeti Egyetem magyar karait is magukban foglaló autonóm szervezeti egységek létrehozását és működtetését. * A BKB hét végi közleményében így fogalmaz: a február 10-én hatályba lépő új tanügyi törvény rendelkezései új lehetőségeket nyitnak a romániai magyar nyelvű felsőoktatás lényegbevágó bővítéséhez, szervezeti önállóságának megteremtéséhez. A multikulturális és többnyelvű egyetemeken kisebbségi nyelveken működő karokat és oktatási vonalakat lehet létrehozni, amelyek különálló szervezeti egységbe szerveződhetnek, és saját szervezeti szabályzatuk szerint működhetnek — emlékeztet a nyilatkozat, hozzáfűzve, hogy bármelyik felsőoktatási intézményben lehetőség van anyanyelvi csoportok, tagozatok és oktatási vonalak megteremtésére. * Az anyanyelv használata biztosított mind az első felsőoktatási ciklusban (előadás, gyakorlat, szeminárium, államvizsga), mind a második és harmadik ciklusban (mesterképzés, doktori képzés), valamint az egyetem utáni továbbképzésben is — áll a nyilatkozatban, amely utal arra is, hogy a törvény szerint az egyetemek működését szabályozó chartákból a kisebbségi oktatást érintő diszkriminációs rendelkezéseket törölni kell. * A BKB fontosnak tartja, hogy a magyar oktatók, tisztségviselők történelmi felelősségük tudatában aktívan vegyenek részt az új egyetemi charták megalkotásában, amelyeket a törvény rendelkezései szerint hat hónapon belül kell elfogadni. "Hangsúlyozzuk, hogy ez a kérdés nem az egyetemi oktatók belügye, hanem az egész magyar közösség ügye olyan történelmi pillanatban, amelynek elmulasztása újabb évtizedekre vetné vissza a romániai magyar felsőoktatást. A jelenlegi lehetőség kihasználása csak összefogással, célratörő munkával valósítható meg" — olvasható a dokumentumban.