Belföldi hírek

A IMF-EB küldöttsége hetedik alkalommal elemzi Bukarestben a készenléti hitelszerződés feltételeinek teljesítését, köztük a 2010 negyedik negyedévére kitűzött célok megvalósítását; most tárgyalnak egy újabb, elővigyázatossági hitel feltételeiről is. Corâci szerint a labda a kormány térfelén, de képtelen gátat vetni az adócsalásnak. A munkáltatói szövetség elnöke úgy véli, Jeffrey Franks viccelni akart a Románia múltját, jelenét és jövőjét sugalló hasonlatokkal, ám a szakszervezetek nem értették a tréfát — aggódnak, mert az apró motorcsónakba nem fér be az ország lakossága. Franks Romániát úgyszintén egy stabilizálódott állapotban levő beteghez hasonlította, aki azonban nem ad életjeleket, ami azt jelenti, nincs növekedés.
Kockáztatnak a hitelért
Újabb kétéves hitelmegállapodásról kezdett tárgyalásokat tegnap a kormány a Nemzetközi Valutaalappal. Bár az egyezmény a 2012-es választási évre is szól, és ez komoly kockázatot jelent politikai szempontból, így finanszíroznák a szerkezeti reformokat. Az új egyezmény révén Románia körülbelül 3,6—3,7 milliárd eurót hívhat le a Nemzetközi Valutaalaptól. A pénzintézet küldöttsége február 8-ig tartózkodik az országban.

Három elnökjelölt
A romániai magyarság összefogását, politikai képviseletének hatékonyabbá tételét, a tagsággal és a választói bázissal való szorosabb kapcsolattartást, az emberek mindennapi igényeinek nagyobb fokú figyelembevételét egyaránt szorgalmazza programjában az RMDSZ elnöki székéért versenybe induló három jelölt. Tegnap járt le a jelölési határidő. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor (Traian Băsescu államfő jelenlegi kisebbségügyi tanácsadója), valamint Olosz Gergely, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője adta le iratcsomóját. Ez azt jelenti, hogy ők hárman mérkőznek meg egymással az RMDSZ február 26-án Nagyváradon rendezendő tisztújító kongresszusán, amelyen az eddigi elnök, Markó Béla már nem kívánja újra jelöltetni magát.

Indokolatlan az áremelés
Romániában az olajvállalatok indokolatlanul növelték az üzemanyagok árát 2010-ben — áll abban a kormányzati jelentésben, amely Emil Boc miniszterelnök asztalára került. A dokumentum szerint a drágítást sem az olaj nemzetközi ára, sem a valutaárfolyam, sem az állam által kiszabott illetékek nem tették szükségessé. Valamennyi vállalat jelentős veszteségről számolt be tavalyi pénzügyi jelentésében, csakhogy a kormányzati elemzés készítői szerint nyereségnek kellett volna képződnie, hiszen az olajvállalatok kiadásai — vagyis a termelési és forgalmazási költségeik — az előző évhez képest csaknem változatlanok maradtak, leszámítva az általuk befizetendő áfát és a jövedéki adót, ezek ugyanis növekedtek. Az árak emelésének mértéke azonban meghaladta ezen adók növekedését. Ilyen körülmények között az olajvállalatoknak jóval magasabb nyereségre kellett volna szert tenniük, így több társasági adót kellett volna befizetniük az államkasszába — állapítja meg a jelentés, amely azt is kiemeli, hogy 2010 folyamán többször növelték az üzemanyag árát, de mindig egyszerre, ráadásul szinte valamennyi olajvállalat egyformán drágított. Több ellentmondás is észlelhető — figyelmeztetnek a szakértők. Az olaj nemzetközi ára 2009-ben megkétszereződött, de akkor Romániában csak 0,50 lejjel drágult a benzin literenként. Tavaly viszont 1 lejjel, annak ellenére, hogy a nemzetközi olajár 2010-ben jóval kisebb mértékben emelkedett, mint tavalyelőtt. Romániában tavaly az európai átlagon felül, 24,4 százalékkal, illetve 27,4 százalékkal drágult a benzin és a gázolaj.