Kevesen vannak, akik szeretik a mozgást! (Sportélet)

A baróti sportcsarnok

Továbbá az is kiderült, hogy nagy vonalakban elkészült Barót 2011-es sportnaptára, ami most még csak 18 (!) rendezvényt tartalmaz. A sportesemények nagy többségére a városnapi mulatságok alkalmával kerül sor, így az év többi részére nagyon kevés rendezvény marad. A polgármesteri hivatal a Barót Városi Sport Club 2008-as megalakulása óta évente 30 000 lejt fordított a sportra, s a város rossz gazdasági helyzete miatt idén az is elképzelhető, hogy még ennyi pénz sem lesz a sport támogatására. Az önkormányzatnál tett látogatásunk után felkerestük Csíki Lászlót, a sportklub vezetőjét, aki keserű szájízzel nyugtázta azt, hogy Baróton egyre kevesebben vannak, akik szeretik a mozgást, a sportot. A továbbiakban rövid beszélgetést olvashatnak, amelyben szó esik a baróti sport jelenlegi helyzetéről, a kilátástalannak tűnő jövőről és az idén létrehozandó teniszpályákról.
— Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen egymást érik a sportrendezvények, a két település csapatai, sportolói folyamatosan jó eredményeket érnek el, és ezáltal öregbítik városuk hírnevét. Sport terén jelen pillanatban hogy áll Barót? — kérdeztük Csíki Lászlót.
— A 2008-ban megalapított Barót Városi Sport Clubot leginkább a felnőttek veszik igénybe, a gyerekek iskolás szinten sportolnak. A legnagyobb tömeget a teremfoci, azaz a városi bajnokság mozgat meg. A csapatok benevezési díjat fizetnek, a Sport Club a teremdíjba ,,pótol be", a szervezésben és a díjazásban szoktunk még segíteni. Továbbá ott van a nagypályás futballcsapatunk, amely nagyon gyenge anyagi körülmények között működik. A felsorolást asztaliteniszezőinkkel folytatnám, akik a Székelyföld Kupában érdekeltek. Számukra tavaly jártak le a csoportküzdelmek, és a közeljövőben Csíkszeredában rendezik meg a döntőt. A lista következő sportja a tenisz, amit egyelőre teremben játszunk. Három csoportunk is van, amely rendszeresen teniszezik, de már gyerekek is érdeklődnek a sport iránt. Van egy női kézilabdacsapatunk is, amely az egykori női csapat tagjaiból áll, és időnként szomszédos székelyföldi városokkal méri össze erejét. A baróti szkanderesek 2009-ben országos szinten jelentős eredményeket értek el, így részt vettek az olaszországi világbajnokságon. Tavaly viszont a tengerentúlon volt a vb, s így arra a versenyre nem jutottak már ki. Sportolóink közül Szakács Tímea az elmúlt esztendőben országos bajnok volt, s ha jól tudom, Egyed András bronzérmes lett. Sajnos, nagyon kevesen vannak a városban azok, akik felfogják, mennyire fontos a mai világban a sport. Nagy a varázsa a tévének és a számítógépnek, s kevesen vannak azok, akik a mozgást is szeretik.
— Milyen kihasználtsága van a városi sportcsarnoknak?
— A sportcsarnokot délelőtt az iskolások használják, délután pedig a város többi polgára veszi birtokába. Nap mint nap 17 órától késő estig, azaz 10—11 óráig van program a teremben. Két minifoci-bajnokságnak is otthont ad a sportcsarnok, ott teniszezünk, és néha a kézilabdázók is használják.
— A polgármesteri hivatal információi szerint az elmúlt évben harmincezer lejt kapott a Barót VSC. Mire volt elég ez a kis összeg?
— Ez a pénz az összes sportnak szólt! Az önkormányzattal kötött szerződés szerint a pénz háromnegyede a labdarúgásé, az egynegyede pedig a többi sporté. A különféle sportokra a pénz úgy-ahogy elég volt, de a 22 500 lejből hogyan lehet egy futballcsapaton segíteni. A könyvelési adatok szerint tavaly a megyei labdarúgó-szövetség felé mintegy 8500 lejt (átigazolások, bírói díjak, sárga, illetve piros lapok) fizettünk, a szállításra közel 10 000 lejt költöttünk el, és még adósak vagyunk körülbelül 2500 lejjel. Ha ezeket a számokat összeadjuk, akkor a költségvetés nagy része már elfogyott, s hol van a pénz a felszerelésre, az orvosi ellátásra. Ez idáig az önkormányzat egy alkalmazottja felelt a futballpálya karbantartásáért, a leépítések következtében ez az állás is megszűnt, így erre a feladatra nekünk kellett felvennünk egy személyt, akit minimálbérrel fizetünk.
— Ebben a rossz gazdasági helyzetben előreláthatóan idénre még annyi pénz sem lesz a sportra, mint tavaly. Milyen terveket szőttek erre az esztendőre?
— Szeretnénk, ha a futballcsapatunk benn maradna a IV. ligában. Az az igazság, ha megszűnik a nagypályás foci, akkor nem tudom, még milyen sport marad Baróton! Most megkezdjük az évet, és lassan majd kiderül minden. Szponzorunk is kevés van, akik ebben a gazdasági válságban kevesebb pénzzel tudnak segíteni, mint eddig.
— Úgy tudjuk, gond van a focipálya lelátójával...
— Igen, ez így van. A lelátót le kellett zárnunk, mert tavaly az egyik szint beszakadt, és már nem lehet használni. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ebben az ügyben csak a tanács tud tenni valamit, hiszen saját erőből mi nem tudunk csinálni semmit...
— Az önkormányzattól tudjuk, hogy a Barót VSC kezdeményezőként pályázatot nyert sport- és szabadidőközpont létesítésére. Konkrétan miről is van szó?
— A tavaly pályázatot nyújtottunk be a kormányhoz, s a sikeres elbírálás után decemberben már a szerződést is aláírtuk. Mintegy hatvanezer lejről van szó, amiből három salakos teniszpályát szeretnénk létesíteni. A pályázat lefutása után a pályákat az SC kapja meg használatban, így előreláthatóan olcsóbban lehet űzni a sportot, s a gyerekek oktatása is könnyebb lesz. Ha a teniszpályákat elkészítjük az év közepéig, és az idén még tudjuk is használni őket, a befolyt pénz, reméljük, elég lesz majd arra, hogy kifizessük azt az embert, aki gondozza a tenisz- és a focipályát (ezek egymás mellett lesznek).
Sajnos, a mai világ folyton-folyvást a pénz körül forog. Ennek ellenére, mindenhez nem kell pénz. Néha egy kis jó szándékkal, pár jó szóval, önkéntes munkával és önzetlen odaadással meg lehet oldani dolgokat. Itt gondolok sportesemények szervezésére, gyerekek edzésére és felkészítésére egy-egy versenyre. Tehát akarni kell, és mindent meg lehet tenni. Bízzunk abban, hogy a közeljövőben a baróti polgárok, az önkormányzat felismeri a sport fontosságát, és ezt követően képesek lesznek erre is több időt, energiát és pénzt áldozni.