Röviden

A négy koalíciós partner egyszer már rábólintott a javaslatra, de a kormánypárti Szabadság és Szolidaritás pártjának néhány képviselője továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy valaki úgy kapja meg egy ország állampolgárságát, hogy soha nem élt annak területén. Ezért módosítást dolgoztak ki, azt akarják elérni, hogy csak az kapjon állampolgárságot, aki legalább egy évet élt életvitelszerűen az illető országban. Ha nem sikerül egyezségre jutni, marad a jelenlegi állapot. Bugár Béla, a HÍD vezetője azt mondta, hogy az állampolgársági törvény miatt pártja biztosan nem lép ki a koalícióból.

Megünneplik Kárpátalja bekebelezését
Az ukrán törvényhozás határozatban rendelte el Kárpátalja Ukrajnához történt csatolása 65. évfordulójának méltó megünneplését — jelentette az UNIAN hírügynökség. Az egykor a Felvidék keleti szegletét képező magyar területet 1945. november 22-én engedte át hivatalosan Csehszlovákia az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. A parlamenti határozatot az ukrán Ráda jelen lévő 418 képviselője közül 316 szavazta meg. Az ukrán történetírás szerint Kárpátalja jelenlegi területe egykor a nagy Morva Birodalom, később a Kijevi Rusz, majd a Magyar Királyság, Erdély, Ausztria-Magyarország; Trianon után pedig Csehszlovákia részét képezte a történelem viharaiban. Bár a Podkarpatszka Rusz (Kárpátaljai Rusz) Szov­jetunióhoz való csatolását még 1945. június 29-én eldöntötték Moszkvában, az Ukrán SZSZK részévé csak november 22-ét követően vált mai terjedelmében a megye, miután a csehszlovák parlament véglegesen ratifikálta a Kárpátukrajnához tartozó területeken túl több zempléni település, így Csap, Gálocs, Kisszelmenc, Palágy-Komoróc, Palló, Rát, Tiszasala­mon Szürte, Téglás és Tiszasalamon átengedését a Szovjetunió fennhatósága alá. Az ukrán internetes fórumokon a hír hallatán egyre szaporodnak az olyan felhívások, hogy a kijelölt ünnepnapon a kárpátaljai lakosok — magyarok, ukránok, ruszinok egyaránt — fekete zászlót tűzzenek ki otthonaikra.

Nem engednek a kairói tüntetők
A két hete tartó kairói tiltakozásban részt vevők tegnap sem voltak hajlandóak elhagyni a városközpontban lévő Tahrír teret. Több ezer ember töltötte a téren az éjszakát, s a jelenlévők megmotozták a térre frissen érkezőket, nehogy bajkeverők vegyülhessenek közéjük. A demonstrálók a jelek szerint hosszabb időre akarnak berendezkedni a téren, ahol megjelentek az élelmiszerárusok, utcai zenészek és versfelolvasók. Az egyiptomi főváros többi részén az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba. A hatóságok tegnap tovább mérsékelték a kijárási tilalmat, s az már csak este nyolctól reggel hatig tart. Bár az iskolák továbbra is zárva vannak, több üzlet és bank kinyitott. Közben katonai ügyészi vizsgálat indult annak megállapítására, hogy milyen felelősség terheli a volt belügyminisztert a közrend felbomlásáért. Biztonsági források szerint Habíb el-Adli vasárnap került az ügyészek elé, akik vádat emelhetnek ellene amiatt, hogy a január 28-i nagy tüntetés és összecsapások után napokra eltűntek az utcákról a rendfenntartó erők, hogy tűzparancsot adott ki a tüntetők ellen, és hogy a börtönökből rabok szökhettek el.

Egymillióval több a német
2002 és 2009 között csaknem egymillió külföldi jutott német állampolgársághoz, a honosítottak élén a törökök állnak — derül ki egy tegnap közzétett statisztikából. A 967 860 ,,újnémet" csaknem egyharmadának — pontosan 309 346-nak — török gyökerei vannak. A német útlevélre vágyó törökök száma ugyanakkor évről évre apad. A második helyen az egykori Kis-Jugoszláviából (Szerbia, Montenegró és Koszovó) érkezettek állnak 61 936 honosítással, míg a harmadik legnépesebb csoportot az iráni bevándorlók (46 011) alkotják. Utánuk a sorrend a következő: lengyelek (40 503), oroszok (29 598), irakiak (29 580), afgánok (28 000), marokkóiak (28 000), ukránok (27 000), izraeliek (21 000). A jövevények előszeretettel telepednek le a nyugati tartományokban. A honosított külföldiek 30 százaléka (291 000 fő) a legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában talált új otthonra.