Ásványvizek és fürdők

Az Előpatak felé vezető József Attila utca végének bal oldalán található a szemerjai kettős Büdöskút. A 19. század utolsó éveiben rövid ideig az előpataki főkúti forrás címkéjével palackozták is. Eredeti foglalatának mását (Pap Lehel munkája) az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1907. évi kiállításán a Mikó udvarán mutatták be. A hetvenes években egy Előpatak felől közeledő teherautó összetörte. A mai, stilizált korsókkal díszített foglalat a nyolcvanas években készült. Alkalikus vize savtúltengések ivókúrájára alkalmas, de a környék lakóinak kedvelt ivóvízként is szolgál. (1., 2. kép)

A Sugásfürdő felé vezető Borvíz utcában, a Debren-patak völgyében volt az óváros lakóinak kedvelt ásványvize, melyet szintén gyomorbántalmak kezelésére javasoltak. Elhanya­golt­ságának, majd teljes felszámolódásának fő oka a patak áradásaival szembeni védtelensége. Józsa Lajos közlése szerint a sepsiszentgyörgyi csizmadiacéh 19. századi iratai között arra találunk utalást, hogy a szentgyörgyi borvíz jótékony hatását annyira becsben tartották, hogy évente ünnepélyesen megszentelték, és körülötte mulatságot tartottak. (A céh 1842-ben "a borviz megszentelésére négy vider bort" ajánlott fel.) Pavilonját 1960-ban újjáépítették. Feltétlenül szükség volna forrását újra felkutatni, vizét fogyaszthatóvá tenni, s új forrásokat keresni, annál is inkább, mert fölötte Böjte István kilenc méter mély fúrt kútjának 10 Celsius-fokos vize is kitűnő gyógyvíznek minősül. (3., 4. kép)

A sepsiszentgyörgyiek egykor saját házi fürdőjének is tekintett Sugásfürdő is számos, különböző vegyi összetételű ásványvízforrásban bővelkedik. A központi Erzsébet-forrás kalcium-nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát jellegű, a Ferike-forrás a Sugás-patak jobb partján, a meleg fürdő alatti szakaszon tör fel. A fürdő alatt balról található a Sóskút, a fürdő észak­nyugati részén a magas szén-dioxid-tartalmú Szemvíz vagy Barabás-kút. Az alacsony hozamú, de annál ízletesebb, magas szulfáttartalmú Jenő-forrás, mely Gyárfás Jenő festőművészünkről kapta nevét, a művész egykori villája alatt, a sípályák öltözője mögött található.
Sugásfürdő hírnevét forrásai mellett a Gőzlő, az "aranybányászok" által a 19. század első felében felfedezett szénsavgázkiömlés alapozta meg. Székely László sepsiszentgyörgyi földbirtokosnak és Gyárfás Sámuel városi pénztárnoknak köszönhetően vehették használatba reumások és keringési zavarokban szenvedők. A gázfeltörés körül kiásták a földet, padokat helyeztek el, kis bódét "emeltek a Gőzlő fölé, amelynek gyógyító hatásáról szerteszét terjedt a hír, s azóta a szénsavgáz lebje" állandóan légfürdőként használatos. Mai is álló építményét 1894-ben létesítették. (5. kép)

Szóljunk a továbbiakban városunk és Sugásfürdő egykori gyógyfürdőiről. Szabó Mihály Előpataki út 6. szám (ma 14.) alatti kénes ásványvíz- és iszapfürdője "javallva van dr. Hankó Vilmos úr, a Magyar Tudományos Akadémia tagja által csúz, aranyeres bántalmak, bőrbajok ellen" — hirdeti a Székely Nép hasábjain tulajdonosa. Szabó Mihály építkezési vállalkozó volt, többek között ő irányította a textilgyári kaszinó építését. A kút ma is létezik a telek udvarán. (6., 7. kép)