Barangolás a sporttörténet rengetegében

*

Február 16-án lesz hetvennégy éve, hogy a Londonban véget ért IX. asztalitenisz-világbajnokság zárónapján a magyarok elmondhatták: folytattuk a korábbi évek sikersorozatát. Valóban így volt, hiszen a lehetséges hét bajnoki címből ötöt szereztek meg. Íme: férfi, csapat: 1. Magyar­ország (Barna Viktor, Bellák László, Házi Tibor, Kelen István, Szabados Miklós), férfi, egyéni: 1. Barna Viktor, 2. Szabados Miklós, férfi, páros: 1. Barna Viktor, Szabados Miklós... 3. Bellák László, Kelen István, vegyes páros: 1. Sipos Anna, Barna Viktor... 3. Mednyánszky Mária, Szabados Mik­lós, női csapat: ...2. Magyarország (Gál Magda, Mednyánszky Mária, Sipos Anna), női egyéni: ...2. Gál Magda, női páros: 1. Mednyásznky Mária, Sipos Anna. * Hatvankét évvel ezelőtt — február 20-án — aratta világbajnoki győzelmét a magyar Pajor Kornél gyorskorcsolyázó az oslói világbajnokságon. A négytávú összetett dobogósai: 1. Pajor Kornél (Magyarország) 211,07 p, 2. Cornelis Broekman (Hollandia) 211,61 p., 3. Odd Lundberg (Norvégia) 212,96 p. Páratlan teljesítmény ez a magyar sportban.

*

1950. február 19-én ért véget Oslóban a műkorcsolya Európa-bajnokság. És nem akárhogyan, hanem két (a lehetséges háromból) magyar győzelemmel. Íme: férfi egyéni: 1. Király Ede (Magyarország) 7-191,671 p., páros: 1. Nagy Marianna, Nagy László (Magyar­ország) 6-10,40 pont.

*

Az amszterdami olimpiai stadion versenyzők számára fenntartott lelátóján egy délután a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium három egykori diákja, Reznek Jenő tűzér főhadnagy, a magyar lovascsapat tagja (tartalék lévén, nem lépett végül is küzdőtérre), Péter László, a Temesvári Atlétikai Club és

Dávid József,
a Kolozsvári Atlétikai Club atlétája boldogan ölelkezve ünnepelte a találkozást. László mint vágtázó, József mint kiváló súlylökő és diszkoszvető került ki Amszterdamba.
"Az 1900. augusztus 26-án Komollón született Dávid Jóskával való barátságom — írta egyik levelében Péter László — a gimnáziumi időben kezdődött, amikor ő első osztályos volt, és én második. A füleslabdapályán hamar összebarátkoztunk, mert mindketten szerettük ezt a szép, férfias játékot. Az volt a szokás, hogy minden szombat délután két válogatott füleslabdacsapat kivonult az Újvárossy-kertben levő gyepes sportpályára, kürt- és dobszóval menetelve végig a városon. Bár íratlan, mégis szabály volt, hogy ezekbe a csapatokba csak felső osztályosok kerülhettek be, de Petrás tanár úr gyakorta becsempészett minket, alsóbb osztályosokat is, jelezve ezzel, hogy felfigyelt tehetségünkre, értékeli tudásunkat.
Jóska barátom a négy osztály elvégzése után tanítóképzébe ment Nagyenyedre, s kapcsolatunk egyelőre megszakadt.

1921-ben egy közös barátunk említette, hogy a tanítóképzőben volt egy nagyon jó súlylökő, Dávid József. Én akkor már a KAC-ban atletizáltam, fogtam magam, és elmentem Zalánba, Jóskáék falujába, hogy rábeszéljem, jöjjön fel Kolozsvárra. Nem volt könnyű dolgom, mert ő akkor egy erdőkitermelő vállalatnál amolyan felügyelőféle volt, s közben vadászszenvedélyének is hódolt. Nem volt más választásom, mint nővére, Dávid Margitka segítségét kérni, akinek Jóska meg is ígérte, hogy nem zárkózik el az ajánlattól... Az akkori Kolozsvárt nagyon lehetett szeretni, s akit pedig Kolozsvár megszeretett, annak nem volt ám rossz dolga. Jóskát is hamarosan szívébe fogadta a város..."
Dávid József pedig eredményeivel hálálta meg a kolozsváriak eme szép gesztusát. Országos bajnoki címei: 1923: diszkoszvetés — 38,92 m, 1924: súlylökés — 13,25 m, 1926: súlylökés — 13,58 m, diszkoszvetés — 44,44 m, 1928: diszkoszvetés — 40,14 m, országos csúcsai: súlylökésben: 13,52 m (1925. július, Arad), 14,06 m (1926. augusztus, Temesvár), diszkoszvetésben: 45,06 m (1926. július, Temesvár), 45,24 m (1926. szeptember, Bukarest), 46,46 m (1926. október, Vulkán).
"Az amszterdami olimpián is — folytatja emlékezését Péter László — együtt voltunk állandóan, mint egymásra talált két jó barát. Akkor már nős ember volt... A második világháború után egy nyáron Gidófalván nyaraltam, s átgyalogoltam Zalánba, hogy láthassam Jóskát, akinek akkor nagyszabású méhészete volt. Élete utolsó éveiben Csíkszeredában lakott a fiánál, aki ott mérnökként dolgozott."
Dávid József 1989. február 15-én távozott az élők sorából. Fia és unokái a zaláni temetőben helyezték örök nyugalomra. A temető szomszédságában levő általános iskola felvette nevét.

*

2004. február 16-án a megyei sportigazgatóság közgyűlése beiktatta igazgatói székébe a brassói Mircea Zugravut. Tapsvihar nélkül, hiszen a jelenlevők ajkára fagyott a szó, s az így keletkezett csendnél csak a döbbenet volt nagyobb. * 2005. február 14-én avatták fel a baróti új sporttermet. Azzal a reménnyel, hogy a bányászváros sportélete legalább megyei szinten hallat magáról... Azóta is figyeljük, nagyon figyeljük.