Nem kérnek a banki kölcsönből (Év elején a falugazdák) — Beszélgetés Dimény Zoltánnal, Bereck polgármesterével

— Mindazt, amit terveztünk, nagyvonalakban meg is valósítottuk –— magyarázza Dimény Zoltán. A múlt év legjelentősebb beruházása a szennyvízcsatornázás befejezése, csak az átemelő állomás beüzemeltetése maradt hátra, erre ta­vasszal kerül sor. A kivitelezéskor változtatni kellett a terven, két átemelő állomással bővült a csatornahálózat. Az egyiket már beüzemelték, a másikat, amint az időjárás engedi, két-három nap alatt beindítjuk. Tavaly bővítettük a berecki ivóvíz-hálózatot, ennek üzembe helyezése szintén a tavasz folyamán történik meg. Nem tudunk és nem is akarunk egyszerre százfelé szakadni, erre a két beruházásra koncentrálunk, mivel az önrész így is nagyon megterhelte költségvetésünket. Nem vágtunk bele más munkába, mert az önrészt nem tudtuk volna biztosítani, és én nem vagyok híve a banki kölcsönnek.
Dimény Zoltán: Tavaly sikerült felújítani a sportpályát, teljesen új foci­pályát adtunk át rendeltetésének. Tavasszal a bajnokságot még a kézdivásárhelyi Sinkovits-pályán folytatjuk, de az ősz folyamán már itthon drukkolhatunk csapatunknak. A művelődési központ tetőzete annyira tönkrement, hogy beázott az épület, ezért javítottuk a tetőszerkezetet. Az erdészeti és környezetvédelmi minisztérium támogatásával kitakaríttattuk a berecki patakmedret. A tavalyi két nagyobb árvíz megrongálta a martonosi hidat, kimosta az alját, veszélybe került az épsége, ezért megerősítése nem tűrt halasztást. Sikerült gátat és közel kétszázötven méteres beton támfalat építtetni. Bereckben nyolc, Martonosban pedig három közkutat felújítottunk. Év végén ünnepeltük a római katolikus templom felszentelésének kétszázadik évfordulóját. A berecki egy­házakról sem feledkeztünk meg, közel 50 000 lejjel támogattuk őket, amiből épületfelújítási munkálatokat végeztettek. Ojtozban a templom udvarán található régi paplakot újrafedtük, egyik helyiségéből idén ravatalozóházat alakítunk ki. A martonosi szennyvízhálózatra összeállítottuk az iratcsomót, a közeljövőben erre a beruházásra is tudunk pályázni. Többször jártam Bukarestben, de az erdők visszaszolgáltatásával nem haladtunk.
— A borvíz útja programban Martonos is szerepel. Mit sikerült 2010-ben megvalósítani?
— A kivitelező cég a megfelelő ütemben haladt, a hidak és átereszek elkészültek, a sáncok betonozása is elkezdődött, s ha a nyár és az ősz nem lett volna annyira csapadékos, már az aszfaltszőnyeg is elkészült volna. A munkálatot tavasszal folytatják. Két helyen, ahol földcsuszamlás volt, támfalat fognak építeni. A villanyhálózat falutól a fürdőig elkészült. Maga a fürdő nem szerepel a pályázatban, csak az utat és a villanyhálózatot finanszírozzák. A fürdő felújítására és a terület közművesítésére pályázni szándékszunk, a vidékfejlesztési és turisztikai minisztériumtól, valamint a megyei önkormányzattól is támogatást ígértek.
— Idén mit terveznek?
— A büdzsénk se nem nőtt, se nem csökkent, annyiból gazdálkodunk, amennyi pénzünk van, és azt ésszerűen osztjuk be. Tudomásunk szerint a vidékfejlesztési és turisztikai minisztérium hamarosan újabb pályázatokat ír ki, és talán akkor tavaly a községi utak feljavítására benyújtott pályázatunk is zöld utat kap. Két évvel ezelőtt, illetve tavaly a vízvezetés és csatornázás miatt felásott utcáink nagyon rossz állapotba kerültek. A megpályázott összeg közel kétmillió euró, amiből hat kilométeres útszakaszt lehetne aszfaltozni és sáncokkal együtt teljesen felújítani. Ha nyernénk, akkor a legforgalmasabb és legfontosabb: az állomás, az iskola és ruhagyár felé vezető utcákat lehetne aszfaltozni. A Zöld Ház programra is pályázunk, a művelődési központot, a községházát és a sportcsarnokot szerelnénk fel napkollektorokkal. A víz minőségének javítása érdekében Ojtozban vízszűrő berendezést szereltetünk idén a meglévő vízhálózatra. A falunapokat idén is megszervezzük mindegyik faluban külön-külön.
— Gondok, felmerülő nehézségek?
— Egy lényeges dologra hívnám fel a figyelmet. Az áfa számunkra nagy hátrányt jelent. Ha vásárolunk valamit, áfával együtt fizetjük ki, holott mi nem vagyunk áfafizetők. Erre az államnak is oda kellene figyelnie, hiszen tízmillió lejnek az áfája 240 000 lej, ami hatalmas összeg. A tanárok fizetésére szánt összeg közel egynegyeddel kisebb, mint tavaly, s ha nem kapunk kiegészítést, nem lesz elég egész évre, november-decemberre még nem biztosított a béralap.