A magyarokat hibáztatják (Munkatörvénykönyv)

Nagyon sajnálatos, hogy ide jutottunk — közölte Bong Vilmos, az Alfa Kartell megyei elnöke, aki igen fájlalja azt is, hogy az erdélyi magyarság egyik igen tisztelt elöljárója, Frunda György szenátor a tévében kétszer is védelmére kelt azoknak a változtatásoknak, amelyek a szakszervezetek és munkaadók nagy részének egybehangzó véleménye szerint kizárólag a külföldi vállalkozók érdekeit szolgálják.
A Külföldi Beruházók Taná­csának nevezett alakulat szorgal­mazza a munkaerőpiac liberalizálását, az államelnök és a kormányfő számára pedig látha­tó­an többet nyom a latban az idegenek haszna, mint a saját ál­lam­polgárok védelme. A szak­szer­vezetek szerint jelenleg egyál­talán nincs szükség új mun­ka­törvénykönyvre, ennek ellenére kidolgozták és be is nyújtották saját javaslataikat, nem csak általánosságban, hanem pontszerűen, minden cikkelyhez kész szöveget kínálva — mindezt azonban félresöpörték, és emiatt forrósodik a hangulat. A liberalizáció azt jelenti, hogy a szabályok egy részét kidobjuk az ablakon, ezt azonban csak ott lehet megtenni, ahol már rendezettek a viszonyok, és kialakult bizonyos egyensúly a munkaerő-kereslet és -kínálat között — magyarázza Bong. Itt nem úgy állunk, nagyon is kiforratlan a talaj, rengeteg az ano­mália. Mint­egy negyvenszázalékos a feketemunka aránya Ro­mániában, nem is tudni, mennyi a szürke, és rengeteg a visszaélés, akárhova fordulunk, dől a panasz.
A szakszervezetek sok helyütt megszűntek, az emberek nem tudják megvédeni magukat, és könnyen elveszíthetik állásukat. Ha az új munkatörvénykönyvet elfogadják, még inkább kiszolgáltatottá válnak, de senkinek sem előnyös, csak instabilitást teremt például a meghatározott időre szóló munkaszerződés, amit annyit lebegtetnek. A gazdaság egyik motorja ugyanis a bankhitel — de ha a munkavállalókat csak bizonyos időre alkalmazzák, nem hitelképesek, és ha nincs pénz a forgalomban, csökken a termelés is. Fel akarják számolni a kollektív munkaszerződést — jelenleg nincs is ilyen az országban, januárban lejárt, és újat nem kötöttek —, amivel bizonyos jogokat rögtön elveszítenek a dolgozók, mivel a cégek egy része csak a kötelező minimumra törekszik. Konkrét ügy a megyéből: éppen most tárgyalunk a Dunapack vezetőivel a kollektív szerződésről, a tervezetbe a munkaadók előre beírták a kormány által még csak javasolt, a dolgozók számára kedvezőtlen módosításokat. 170 háromszéki alkalmazottról van szó, ma már csak a nadrággyárak foglalkoztatnak több személyt. Ha legalább az országos minimálbért emelnék! Ennek kellene a tisztességes megélhetést biztosítania, de vásárlóértéke az élelmiszerárak állandó növekedésével, az áfa megemelésével, az inflációval egyre csökken, és még az energiaárakat is el akarják szabadítani, azaz két év múlva akár a jelenlegi ár dupláját is elkérhetik a gázért, villanyért, hiszen a kormánynak nincs sem gazdasági, sem élelmezési, sem semmilyen stratégiája. Ha ezt a törvényt elfogadják, tovább nő a feketmunka és a visszaélések mértéke, a társadalom különböző rétegei közötti különbség pedig szakadékká mélyül, tömegeket fog nyomorba dönteni a kormány — összegez Bong Vilmos. Végül tudatja: az Alfa Kartell, az Országos Szak­szervezeti Tömb, a Frăţia, a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Szövet­sége és a Meridian tömörülés vezetői több oldalon, 21 pontban foglalták össze kifogásaikat az új törvény ellen, amely ,,rend helyett káoszt, társadalmi béke helyett feszültségeket, tisztességes verseny helyett adócsalást" hoz majd. Az általános elégedetlenséget több hétig tartó tüntetéssorozatban fejezik ki, február 28-tól március 18-ig minden megyeszékhelyen háromszor vonulnak utcára az alkalmazottak: mindennap nyolc megyében. Háromszék március 1-jén, 8-án és 15-én (keddenként) szerepel a február 21-én véglegesített naptárban, Szatmár, Su­ceava, Tulcea, Mehedinţi, Vâlcea, Vaslui és Dîmboviţa megye társaságában. Előbb azonban — február 25—26-án — Nagy­váradon szerveznek tömeges megmozdulást, az RMDSZ-kongresszus színhelye előtt, a vidéki tüntetéshullám után pedig, amikor a tervezet a parlament napirendjére kerül (várhatóan március 21—23-án), a képviselőház és a pártszékházak előtti fellépéssel, tárgyalásokkal próbálják jobb belátásra bírni a törvényhozókat. Közben megkezdik az országos sztrájkhoz szükséges aláírások begyűjtését (a világhálón is lehet csatlakozni). Ennek időpontját aznapra teszik, amikor az államfő megkapja aláírásra a módosított munkatörvénykönyvet.