Számukra a magyarság a minta (Dokumentumfilm az őrkői cigányokról)

A magát társadalomkutatóként definiáló, e célból számos dokumentumfilmet is forgató Vörös T. Balázs eleven, életes képsorokat mutat a háromezres-ötezres lélekszámú őrkői cigányság hétköznapjairól, ünnepeiről, főként arra próbálván felhívni a nézők figyelmét, amit kevésbé ismerünk e közösségről. A rendező által "filmszociográfiának" nevezett, 2008―2009-ben forgatott, 78 perces hosszabb változatot csütörtök este vetítették le a Székely Nemzeti Múze­umban, de a napokban az Őrkőn is bemutatták szűkebb körben, a filmben szereplőknek. Utóbbiak, miként Vörös T. Balázs fogalmazott, tele vannak filmbe kívánkozó ötletekkel, szeretnék megismertetni azokat a régi mesterségeket, amelyekkel foglalkoztak az Őrkőn.
A megyeszékhelyet a szó szoros értelmében is két részre osztó falon túli roma világ sajátossága, hogy nagyon heterogén, háromrétegű, melyben a ló mindenkinek a "mindene". Így lovagló, lovat patkoló, táncoló, vasgyűjtő romák mellett látunk őrkőieket oktató tanítót is, s elhangzik egy, a beteljesüléshez nagy erőt s kitartást kívánó megjegyzés is a korosabb tanoncoktól: "szeret­nénk megtanulni írni s olvasni, ne legyünk analfabéták, legalább a nevünket tudjuk papírra tenni".
Persze, ez még mind nem lenne elég az őrkői romák felemelkedéséhez, akik zömé­ben katolikusok, "kisebbség a kisebbségben", de számukra a magyarság a minta, miként a rendező hangsúlyozza. Nekünk kel­lene párbeszédet kezdeményeznünk velük ― vélekedik Vörös T. Balázs, aki úgy értékeli, a csütörtök esti vetítést követően (melyre mintegy hatvanan voltak kíváncsiak) elindult egyfajta közös gondolkodás, "valaminek történnie kell, a magot elhintettük".