A célok nem változnak, a stílus igen (Interjú Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével)

— A legfontosabb megalapítani az új alapszabályzatban meghatározott testületeket, az elnökséget, a Szövetségi Állandó Taná­csot, mert ezek nélkül nem lehet döntéseket hozni. Az SZKT-n meg kell választanunk az új főtitkárt, alelnököt, újraszervezzük a főtitkárságot, ez mind a következő hetek története, de közben végeznünk kell a politikai és a társadalomszervezési munkát. Előkészítjük az erdélyi magyar konzultációt, amelyet március végén indítunk, előkészítjük a népszámlálással kapcsolatos teendőket, erről itt, a kongresszuson is beszéltünk, és közben folytatjuk tevékenységünket a koalícióban, megvannak a kormányzási, törvényhozási prioritások, megy az élet...
— Sokan tették, teszik fel a kérdést, mennyire hozhat új irányvonalat Kelemen Hunor az RMDSZ-ben. Lesz-e változás?
— Ami az alapértékeket és célokat illeti, nem lesz változás, ezt senki nem is kérte. A romániai magyarságnak vannak értékei, ezeket 21 esztendővel ezelőtt megállapította, és ezeken nem változtatott. Vannak rövid és hosszú távú céljai, ezek sem változtak. A 21 esztendő során ezeket minden egyes alkalommal megerősítettük valamilyen formában. Módosulnak azonban a döntéshozatali mechanizmusok, a munkamódszer, természetesen a stílus is. Azt szeretném, ha olyan szövetséget építenénk tovább, amely teljes mértékben nyitott az emberek felé. Fontos, hogy jó, hihető és megvalósítható válaszokat tudjunk adni az emberek kérdéseire, ne olyanokat, amelyek nagyon tetszetősek, de nem biztos, hogy megvalósíthatóak, s így nem is hitelesek. Én azt mondom, nekünk azt az utat kell követnünk, amelyet az erdélyi magyarok kérnek, s érdekeiket szolgálja. Más út nincsen, más út nem lehetséges. Ami a közösségi politizálást illeti, természetesen lesznek változások. Szeretnék mindenkit meggyőzni, hogy ebben a szövetségben minden jóakaratú, tenni akaró embernek helye van.
— Említette az erdélyi magyar konzultációt. Hogyan látja az együttműködést az erdélyi magyar szervezetekkel?
— Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról tudok beszélni. Szán­dékaim szerint tartalommal kell megtölteni az erdélyi magyar egyeztető fórumot, a következő időszakban keresem majd a találkozás lehetőségét az EMNT vezetőivel, a céljaink közösek, azt gondolom, hogy alapvető értékeink is közösek, a modus vi­vendit kell megtalálnunk, hogy ne szenvedjen csorbát a romániai magyarok képviselete. A Magyar Polgári Párttal versenyben álltunk, köszönjük szépen, jól vagyunk, nem hiszem, hogy ebben a pillanatban különösebben kellene foglalkoznunk az MPP-vel.
— Szombaton kisebb botrányt kavart a Fidesz alelnöke által tolmácsolt üzenet. Hogyan látja együttműködésüket a magyar kormánypártokkal?
— Én már el is felejtettem, nem vagyok olyan ember, aki kellemetlen dolgokon sokat rágódik. Az a véleményem, hogy a magyar kormánnyal, a kormányzó pártokkal, a Fidesz—KDNP-vel szoros kapcsolatot kell ápolnunk, és az elmúlt 15 esztendőben politikai pályámon semmi olyasmivel nem álltam elő, ami ezt a párbeszédet nehezítené, nincsen olyan teher a vállamon, ami ezt a partnerséget akadályozná. Én azt mondom, partnereknek kell lennünk, mert nekik is az az érdekük, hogy a közös célokban, a nemzeti célokban egymást segítsük, nekünk pedig az, hogy Magyarország erős legyen a régióban, az EU-ban, tekintélye legyen. Magyarországnak az az érdeke, hogy erős és legitim képviselete legyen az erdélyi magyarságnak a parlamentben, ha lehet, kormányon, a magyar—román kapcsolat is ezt kívánja, és épeszű ember nem gondolhat olyasmit, hogy az erdélyi magyarságot, ezt a másfél milliós, nagyon sokszínű közösséget megfossza a parlamenti képviselettől. Hiszen akkor mihez kezdünk, ho­vá jutunk? Azt hiszem, ezek a közös érdekeink felülírnak mindent.
— Mi a véleménye a román ellenzéki pártok ultimátumszerű megnyilatkozásairól?
— Ultimátumszerű megnyilatkozásokra nem szoktam válaszolni, diktátumokat nem fogadtam el eddig sem. Azt mondom a román ellenzéki pártoknak, az RMDSZ mindig szavatartó szövetség volt, nem árulta el soha partnereit. Amikor valami nem ment, ezt megmondta, továbblépett, de nem árulta el. Különben nincsen egyetlen okunk sem arra, hogy a Demokrata Párttal kötött koalíciót felbontsuk. Most készítjük a 2011—2012-es kormányzás törvényhozási prioritásainak jegyzékét, ezek határidős javaslatok lesznek, amennyiben az adott szót betartják, a kormányprogramban szereplő vállalásokat életbe tudjuk ültetni, nem látom, hogy keresni kellene nekünk a koalícióból való megfutamodás útját.
— Milyen határidővel szerepel ebben a jegyzékben a kisebbségi törvény és a régiók átszervezése?
— A kisebbségi törvényt ebben a törvényhozási időszakban, őszig mindenképpen el kellene fogadni, a lényeg az lenne, hogy ebben az évben érvénybe lépjen. A régiók átszervezéséről szóló törvénytervezetet pedig legkésőbb 2012-ig kell elfogadni, hogy bejelenthessük Brüsszelben a 2013-as költségvetés tervezési időszaka előtt, tehát itt is szorít az idő. A két választási törvény módosításának is el kell készülnie ebben az esztendőben. Úgy gondolom, meg is lesz, nem látok problémát. Ezeket a kérdéseket tartalmazza ez a megegyezés.
— Ezt a napokban írják alá?
— Pontos napot nem tudnék mondani, de nagyjából a szöveg megvan, csupán finomítani kell rajta.