Bölön inkább a földet adja (Község- és megyehatárok)

Váry O. Péter felvétele

A bölöni helyzetre továbbra sem sikerült egyértelmű megoldást találni — a javaslatot a háromszéki község képviselői fogalmazták meg, a házak alatti területeket, zsebszerződésekkel ugyan, de megvették a szomszéd megyéből érkezett romák, így ez tűnik az egyedüli járható útnak. Körülbelül 24 hektár kerülne Brassó megyéhez, de a helyiek megszabadulnának attól a veszélytől, hogy háromszéki, bölöni lakossá kell fogadniuk a több száz román roma polgárt. György Ervin nem tudja, ezt a javaslatot elfogadhatónak találják-e a kormány képviselői, a két érintett megye, község képviselőiből álló bizottság jobb megoldást nem talált.
Tisztázatlan maradt a Málnás és Mi­kóújfalu közötti határ kérdése, erről a bíróság határoz, és nem sikerült közös nevezőre jutni Ágostonfalva és Barót határvonaláról sem, itt az Olt volt a természetes határ, ennek medre azonban az idők során kicsit arrébb költözött, és Kovászna megye nyert néhány hektár területet. Vitatott vízfelületek, holtágak vannak Uzon és Kökös térségében is — mondta el a prefektus.
A megyehatárokat csak Bákóval sikerült békében rendezni, Hargita megyével Tusnád körül tartós a konfliktus, a prefektus szerint a szomszéd megyében élők nem értik, hogy más közigazgatási területen is lehetnek tulajdonosok, nem kell a településnek követelniük földrészüket. Buzău megyével bal lábbal indult az egyezkedés, de végül mindkét fél engedett, és megszületett a kompromisszum. Nem sikerült megállapodniuk Vrancea megyével, Berecknek, Torjának, Zágonnak, Ozsdolá­nak van sok száz hektáros követelése, ám a szomszéd megye földosztó bizottságai nem hajlandóak átadni egyetlen hektárnyi legelőt vagy erdőt sem. György Ervin prefektus elmondta, Háromszék nem kivétel, tudomása szerint országosan hasonló a helyzet, és Bukarestnek kell majd határoznia minden esetben külön-külön.