Lebontanák a korlátokat (Araszolgat a Székelyföldi termék ügye)

A használatba vételt eddig Erőss Cecília betegsége akadályozta, most azonban ügyvéd jelenlétében tett nyilatkozat tanúskodik az átadásról. Mint ismeretes, 2009-ben két székelyföldi közösségi védjegyet jegyeztek be nemzetközi (Nem­zetközi Szabadalmi Hivatal ― OHIM) és hazai szinten (Ro­mán Találmányi és Védjegy Hivatal ― OSIM). A Székely­földi Termék Egyesület (SZTE) a Székelyföldi termék védjegyet az OHIM-nál, Hargita megyei RMDSZ-es tanácstagok pedig a Székely termék védjegyet az OSIM-nál igyekeztek levédeni. Mindkét tábor a helyi termelők segítségére kívánt sietni, elsődlegesnek tekintve a vásárlói tudat alakítását. Néhány "apró" különbség azonban akad a két kezdeményezés között: míg a "székelyföldiség" a régióban termelő, hozzáadott értéket létrehozó, nem magyar vállalkozókat is érdekeltté akarja tenni, a Székely termék hívei elsősorban a hagyományos termékek iránt tanúsítanak kiemelt figyelmet.

Alakul az elbírálási rendszer
A Székelyföldi Termék Egyesület néhány napja tartott ülésén a tizenháromból kilenc tag jelent meg megvitatni a tennivalókat. "Úgy döntöttünk, hogy kérelmet nyújtunk be az OHIM-hoz a használati jog hitelesítésére ― mondta el Gazda Zoltán. ― A következő lépés a védjegyhasználati jog megszerzési feltételrendszerének összeállítása és benyújtása lenne három kategóriára: élelmiszerek, ipari termékek és kéz­művestermékek. Az ülésen körvonalazott né­zeteket valamennyi taghoz eljuttattuk, a február 28-i határidőig azonban egyetlen kiegészítő vagy módosító javaslat sem érkezett, így az ülésen felvázolt feltételrendszert véglegesítjük."
Eredetileg több mint tíz termékcsoportra védték le a székelyföldi védjegyet, amely mintegy tízezer eurós költséget jelentett ― kizárólag a vállalkozók hozzájárulásával. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ugyanakkor korábban kijelentette: 18 termékcsoportra foglalták le itthon a nevet, és 200 millió lejt meghaladó összegre taksálta a kiadásokat, ide beleszámolta azt a több mint húsz kiállítást, vásárt és oktatóprogramot is, amelyet a témakör ernyője alatt a vállalkozóknak tartottak (farmerexpó, marketingstraté­gia-oktatás, egyebek). Gyakorlatilag a teljes összeget tanácsi költségvetésből biztosították.

Tárgyalások — nem csak bíróságon
A két kezdeményező szervezet között 2009 tavaszán kezdődtek az egyeztetések. Miközben mindkét fél tárgyalási hajlandóságát hangoztatta, a bíróságon is találkoztak, miután tavaly áprilisban a Székely termék védjegy bejegyzéséről szóló értesítés megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az SZTE bírósági eljárást indított védjegyeltulajdonítás miatt, a pert azonban alapfokon elveszítette, s a 2010 szeptemberének végén lejáró határidőig nem élt fellebbezési jogával. A tárgyalások folyamán a háromszékiek folyamatosan azzal szembesülhettek, hogy a Hargita megyei önkormányzat képviselői kész tényként kezelik a Székely termék elsődlegességét, másoknak csak a csatlakozás marad. A bizalmatlanságot táplálják az olyan akciók is, mint a székelyföldi termékek magyarországi Cora Áruházakban való megjele­nítése. Tavaly egyetlen háromszéki céget sem hívtak meg az előválogatásra, idén valamelyest javult a helyzet, Gazda Zoltán szerint azonban továbbra is érzékelhető a diszkrimináció. Ezzel együtt az egyesület elnöke nem tartja feltétlenül előrevivőnek a külön utat, ám a használatijog-nyilatkozat egyelőre nem teszi lehetővé a csatlakozást a Hargita megyei projekthez. Ezért tovább próbálkoznak e korlátozó kitétel eltüntetésével.