Egészséges nemzetnek van csak jövője: Szépmező

Szépmező. Kétségtelenül megmozgatja az ember fantáziáját, s ha nem járt soha ott, valami csodálatosan szépet képzel maga elé. Aztán amikor odaérkezik, egy kihalni látszó település képe fogadja, lerobbant lakóházak, kihalt utcacskák sejtetik a szebb, az örömtelibb tegnapot.
A lerobbant lakóházak mellett húzódik meg úgy, hogy még véletlenül se tűnjön ki, az I—IV. osztályos iskola és óvoda épülete. Két zászló, egy tábla jelzi csupán, hogy azért ez mégis más, mint a többi, lerobbanóban levő ház.
— Tizenöt gyerek jár az I—IV.-be — mondja a hét évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen végzett Bajkó Ildikó tanítónő —, az első osztályba 4, a másodikba 2, a harmadikba 5 és a negyedikbe 3, azaz 12 fiú és 3 leány... Ami a testnevelést illeti, heti két órán oktatom, hangsúlyt fektetve a testi fejlődés kedvező feltételeinek biztosítására. Rádolgozunk a testi és szellemi teljesítőképességek fejlesztésére, fokozására. Természetesen, adott lehetőségeinkhez mérten. Hogy ezek a lehetőségek milyen szintűek, az más kérdés. Akárcsak a testnevelés-oktatás igényét szolgálni hivatott felszereltségé. Annyi felszerelésünk van, amennyit a gyerekek hoznak. Az pedig nem haladja meg a labda fogalmát. Télen ez sem kell, ebben a kis osztályban boldogulunk, mert ezen a síkságon szánkózni sem mehetünk... Megváltást jelent majd a tavasz beköszönte, mert kimehetünk a közvetlen közelünkben lévő, jól felszerelt játszótérre. Egyébként a kis létszám, a korosztályi eltérések látványos tornaórákra nemigen adnak lehetőséget. Nagyon, de nagyon át kell gondolnom mindent, hogy valamennyiüket bekapcsolhassam a tornaórába... Igyekszem, persze hogy igyekszem, hiszen látom mindennap, hogy szeretik a mozgást, a játékot, a sportot, a szereplést... Hogy ki közülük a legügyesebb? Badi Tibor (felvételünk).

— A labdarúgó Badi család tagja?
— Igen — de ezt már maga Tibor mondja, és azt is, hogy sérülése előtt Szentgyörgyre járt edzésre a Junior Soccerhez, edzői Lucian Rusandu és Dumitru Suciu. Sajnos, most pihenésre kényszerült egy fránya sérülés miatt.
A tervekről kérdeztem a tanítónőt.
— Távlati tervek? Én inkább az óhajról beszélnék, s az a jobb felszereltséghez kötődik. Nagyon nem követelőzöm, hiszen tudom, hogy iskolaközpontunk, az Ady Endre Általános Iskola sem dúskál az anyagiakban, de úgy érzem, jó, ha tudják ott bent, hogy ezekben a gyerekekben is van annyi tehetség, mint bármelyik városi gyerekben, tehát megérdemlik a nagyobb törődést, a több figyelmet.
*
Az óvodába huszonöt gyerek jár rendszeresen — mondja Lőrinczi Anna óvónő, aki immár két évtizedes tapasztalatra, gyakorlatra támaszkodik. Szépmezőn ez az első éve.

— Mindennap fél nyolckor kezdek — mondja —, akkor kezdenek érkezni a gyerekek. Rendesen jönnek, itt pedig biztosan várja őket a tej és a kifli. Megérkezésük után kezdődik a kötetlen tevékenység, a szabad játék. Fél tízkor tízóraiznak a gyerekek, majd ezután következik a kötött tevékenység. Ha egy kicsivel hamarabb jön, ön is bekapcsolódhatott volna az énektanulásba, a Gábor Áron rézágyúja című dalt tanultuk, gyakoroltuk, készülünk március 15-re. Most viszont gyurmáznak a kicsik, hóvirágot készítenek, így készülnek a tavaszra. Tehetik, hiszen túl vannak a nők napján, az édesanyák, nagymamák köszöntésén. Ünnepi műsorral, ajándékkal kedveskedtek... Két szoba áll most a gyerekek rendelkezésére, frissen meszelt falakkal... Ez a szülők érdeme. Nagyszerűnek mondhatom az óvodához való hozzáállásukat. Nincsenek holmi ragyogó anyagi helyzetben, nagy részük munkanélküli, ennek szomorú kihatásai vannak, de mindezek ellenére magukénak tekintik a gyerekek második otthonát, az óvodát és az iskolát. Ha tőlük telne, biztosan nem volnának anyagi gondjaink... Sok játékot kaptunk, a szekrénykék tele vannak, de még több kellene (hozzá szekrény is), mindenekelőtt még többféle játék. Ez a szorgalmas kis társaság — mutat a gyerekekre ― megérdemli. Igyekvőek, tele vannak energiával, szeretik a játékot, a mozgást. Most a tél foglyai, de ha beköszönt a tavasz, hatalmunkba vesszük a játékteret.

Szépmező... Igen, de ez a Szépmező nem az a Szépmező, melyben fogathajtóbajnokunkkal készítettük az első interjút, ahol Badiék labdarúgócsapata tiszteletre késztette a megyei bajnokság mezőnyét, és kikapcsolódásra vonzotta minden második hétvégén a szépmezőieket. Ez a Szépmező ma egy sereg igyekvő, szorgalmas, kedves gyerek, egy lelkiismeretes óvónő és tanítónő küzdelmének helyszíne.