Külföldi hírek

A fideszes politikus hangsúlyozta: a szabadság közösségi élmény, amelyet egyedül nem lehet átélni, csak együtt érezhetjük azt. Navracsics Tibor kiemelte azt is, hogy 1848. március 15-én és az azt követő időszakban a nemzet fogalma — a korábbi hagyományos értelmezéstől eltérően — Magyarország minden polgárára kiterjedt. Azok a törvények, amelyeket 1848-ban fogadtak el, polgárivá tették Magyarországot. Március 15-e ezért a polgári Magyarország születésnapja, "noha tudjuk, az áprilisi törvényeket csak április 11-én szentesítik, de március 15-e az a közösségi élmény, amikor megszületik a szabadság közössége" — mondta. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, bár 1849 augusztusában Világosnál vereséget szenvedett március 15-e eszméje, évekkel később kiderült, hogy 1848 az a kiindulópont, ahova vissza lehet térni. 1848. március 15. a magyar revolúció, azaz újrakezdés napja — jelentette ki.

Kossuth- és Széchenyi-díjak
Minden létrehozott érték sok tízezres értéktelenség ellen vív győzedelmes csatát. A szelíd szó, a kritikai szemlélet, az alázat a munkában, a kérlelhetetlenség a minőségben csak látszólag folytat egyenlőtlen küzdelmet az igénytelenséggel, a viszonylagossággal, a kevesebbel való beéréssel — mondta az államfő tegnap a Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-díjak, a Magyar Köztár­sasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán. A díjazottak Schmitt Pál szerint az alkotásban és cselekvésben megosztott tehetségükkel azt bizonyítják, hogy — Ottlik Géza szavaival — a világ mégis különb hely, az emberi élet mégis nagyszabásúbb dolog, mint amilyennek emberi ésszel látszik. Mint fogalmazott, egy díj voltaképpen nem más, mint tettenérés, a közösség észreveszi és értékeli, ha valaki a maga területén, a hivatásában olyan magasságban jár, hogy egyszerűen muszáj felnézni rá. A köztársasági elnök felidézte, hogy az 1848-as áprilisi törvények előbeszédében a szellemi erők és anyagi tehetség összefogásáról, lelkesült összhangzásának élénkítéséről nyilatkozott az egyik jogalkotó, Kossuth Lajos. "A munka közösségi része tudattalan, sőt, akkor igazi, ha a jó cselekedetek bibliai ismérvével szinte észrevétlen" — jelentette ki az államfő. Idén tizennyolc művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, tizenöt tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit huszonegyen vehették át.

Benyújtották az alkotmányjavaslatot
Beterjesztette az Országgyűlés elé alkotmányjavaslatát a Fidesz—KDNP. A frakciószövetség alaptörvény-tervezetét a két frakcióvezető, Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) tegnap adta át a parlament főtitkárának. Soltész István tájékoztatása szerint az alkotmány általános vitája március 22-én, kedden kezdődhet, a zárószavazás pedig április 18-án, hétfőn lehet az Országgyűlésben. A Fidesz frakcióvezetője szerint a jövő Magyarországának alkotmánya lehet a Fidesz—KDNP által tegnap beterjesztett alaptörvény-javaslat. Lázár János a parlamenti benyújtás előtt újságíróknak úgy fogalmazott: "azt reméljük, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nevében ma a jövő Magyarországának alkotmányát, Európa egyik legjövőorientáltabb alkotmánytervezetét tudjuk beterjeszteni". Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője pedig azt mondta: ez az alaptörvény a teljes nemzet, minden magyar ember alkotmánya lesz.

Székely kapu Londonban
Székelykapu-avatással ünnepelte a londoni magyarság vasárnap este az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Magyarország londoni nagykövetének jelenlétében. A nagy-britanniai magyar szervezetek március 15-éhez kapcsolódó legjelentősebb ünnepi rendezvényét az Angliai Magyar Református Egyház szervezte. A székely kapu — az angliai magyarság adományaiból — az egyház nyugat-londoni templomának kertjében épült. Az ünnepi rendezvényt bevezető vasárnap esti istentisztelet után Csák János, Magyarország londoni nagykövete a több száz jelenlévő előtt mondott ünnepi beszédében méltatta a Magyarország által 1848 óta megtett utat, kiemelve, hogy az ország, amely akkoriban az osztrák és az orosz birodalommal állt szemben, ma már az EU elnöke.