Kövessük elődeink példáját (Barót)

A Csala Kürtje fúvószenekar és a Princess mazsorettcsoport felvonulását követően Barót polgármestere, Nagy István szólalt fel: elődeink tettei követendő példák kellene hogy legyenek számunkra, s közösen kellene fellépnünk az önrendelkezés megvalósításáért. Közös­nek kell lennie a tenni akarásnak, az önzetlen cselekvésnek és az építő szándéknak, s nem szabad hagyni, hogy a parlamenti egyezkedések, a megyei kiskirályok hátráltassák törekvéseinket. Az elszakított területeken élő magyarok a honosítást megkönnyítő törvénynek köszönhetően újra egy ország állampolgárának tekinthetik magukat, ez pedig újabb erőt biztosít céljaink eléréséhez — mondotta a polgármester. Keserű Sándor történelemtanár a szabadságharc főbb momentumait idézte fel, szólt a harcokban részt vett székelyek áldozatvállaló helytállásáról, majd annak évtizedek múltán is érezhető társadalmi hatását ecsetelte. Papp Márton baróti katolikus segédlelkész közös imádságra szólította fel az egybegyűlteket.
A véczeri emlékműnél találkozott Köpec, Felsőrákos és Barót népe, majd az erdővidéki összetartozás jegyében a zeneszóval érkező ürmösiek is csatlakoztak. A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki elnöke, Szabó Miklós úgy fogalmazott, hogy a tisztségben levőknek mindenkor szem előtt kell tartaniuk a nép akaratát, s csak akkor érnek el sikert, ha azokat teljesíteni tudják. ,,A belső népszavazás eredménye igenis jelzi, melyik irányba szeretne haladni Erdély magyarsága. A kulturális autonómia nem oldja meg gondjainkat: olyan történelmet kellene tanulnunk, amelyet nem mi írtunk, s legalapvetőbb dolgainkról sem mi dönthetnénk" — mondotta Szabó Miklós.
A Magyar Polgári Pártot képviselő Kisgyörgy Tünde szerint hiába végezték ki az első magyar felelős miniszterelnököt, a szabadságharc tábornokait, hitből újjászületett a nemzet. Ha elődeink erős hitét megőrizzük és tovább örökítjük, jövőnk biztosított.
Márton Árpád képviselő a forradalmárok által megfogalmazott tizenkét pont közül kettőt emelt ki: a mindenkori diktatúrák a szabad sajtót és a másként gondolkodókat tekintik két legnagyobb ellenségüknek — ezért kell felemelni szavunkat első pillanattól, ha ezek megzabolázási kísérletét észleljük bárhol is.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot az erdővidéki szervezet elnöke, Szép Béla képviselte: míg a magyarság hittel hisz, addig újjáépülhet Erdély és Szé­kelyföld, s létezhet magyar jövő — mondotta.
Albert Álmos szenátor úgy fogalmazott, hogy nem lehetünk megosztottak sem szellemileg, sem lelkileg, s őszintén kell hitet tennünk a közös értékek mellett is. Felelősséggel tartozunk egymásnak, s a siker érdekében csak legjobbjainkat szabad jövőnket meghatározó tisztségekbe emelnünk.
A Történelmi Vitézi Rend nevében ifj. Hoffmann István Kossuth Lajosról beszélt: ,,Kossuth Lajos igazi nagysága a hazaszeretetben rejlik, és abban, hogy képes volt meggyőzni a magyarságot önmaga értékeiről és erejéről."
Az RMDSZ erdővidéki szervezetének elnöke, Váncza Tibor szerint ügyeink megoldását nem az EU-tól és a Fidesztől kell várnunk, nekünk kell cselekednünk a siker érdekében.
A polgári párt tagja, Szilágyi Sándor Albert Álmoshoz szólt: hiába mondja azt, hogy a román parlament tekintettel van a magyar nemzeti ünnepre, s szabadnapot biztosított számukra, ha közben megtiltja, hogy helyi szinten szabadnapot adjanak a méltó ünnepléshez, a magyar kormánymegbízott pedig három átiratot is küld, nehogy megpróbálják a tanácsi határozatot alkalmazni.
Keresztes Zoltán miklósvári plébános áldásában arra figyelmeztetett, hogy vigyázzunk, miben hiszünk, miként cselekszünk, mert folyvást fogyunk.