Több kell, mint pénz (Kérdések egy képzési központ létesítéséről)

Átadják-e az épületeket fővárosiaknak? Albert levente felvétele

Egy március eleji tanácsülésről szóló tudósításunkban többek között arról tájékoztattunk, hogy a bukaresti CREFOP alapítvány kérte az önkormányzati tulajdonban lévő Gyár utca 41. szám alatti ingatlan ingyenes átengedését egy nyertes uniós pályázat két és fél éves időtartamára fogyatékkal élő személyek rehabilitációjával foglalkozó képzési központ létesítésére. Tervek szerint kétszáz személy képzésére nyílna itt lehetőség, és több százan kaphatnának tájékoztatást. Egyelőre nem tudni, miről, és azt sem, hogy milyen szakmában képeznék ki az érintetteket. Kevés az információ, a helyi önkormányzat is éppen emiatt halasztotta el a döntést az ügyben, és megbízták a tervezetet előterjesztő Miklós Zoltán tanácstagot, hogy egy vegyes bizottsági ülésre hívja meg a CREFOP képviselőjét.
Az alapítvány tevékenységéről szerettünk volna többet megtudni, de a fogyatékkal élők országos szervezete honlapján csak annyi szerepel róluk, hogy milyen programokban partnerek, és milyen összegű pályázatokat nyertek meg, szakmai tevékenységükről nem találtunk tájékoztatást. Márpedig egy képzési központ működtetéséhez ismerni kell a célcsoport igényeit, lehetőségeit, és tekintve a pályázat szociális jellegét, elképzelhetetlen egy ilyen létesítmény megnyitása a szociális szférában dolgozó helyi szakemberek bevonása nélkül.

Kihagyták a helyieket
Vass Máriát, a megyei szociális gondozói és gyermekjogvédelmi igaz­gatóság vezetőjét arról kérdeztük, mi a véleménye a központ lehetséges Sepsiszentgyörgyre telepítéséről, intézményük részt vállal-e annak működtetésében. Az igazgató elmondta, a sajtóból értesült a képzőközpont létrehozásáról, sem a helyi önkormányzat, sem a bukaresti alapítvány ezzel kapcsolatban nem kereste meg, és hangsúlyozta: ,,Ko­vászna megye eléggé kis megye ahhoz, hogy több száz főnyi képzésben gondolkodjunk ezen a téren, valóban kíváncsi lennék, mi az oka annak, hogy itt, Szent­györ­gyön akarják létrehozni ezt a központot, és ki a helyi partner ebben, kit kérdeztek meg erről? Jelenleg Három­széken nagyon kevés fogyatékos ember talál munkát, és dolgozik. Védett műhelyt működtet a Diakónia Ke­resz­tyén Alapít­vány a sepsiszent­györgyi Írisz Ház­ban, Kézdivásárhe­lyen pedig a szociális rendszeren belül működik egy ergoterápiás műhely, s a Szentkereszty Stefánia Egyesület is létre szeretne hozni egy védett műhelyt. Ezekre mind szükség van, de többszázas nagyságrendű képzéshez kicsi ez a megye."
A témában Makkai Pétert, az Írisz Ház vezetőjét is megkerestük, munkatársaival együtt többéves tapasztalata van fogyatékkal élő személyek fejlesztése, foglalkoztatása terén.
Makkai Péter: ,,Induljunk ki abból, hogy jelenleg is rengeteg a képzés, mégis növekszik a munkanélküliség. Itt nem a képzés hiányzik, hanem egyszerűen nincs olyan közeg, amely felvenné ezt a munkanélküli réteget. Országszerte a hatszázezer fogyatékosból huszonötezernek van állása, Háromszéken a háromezerből tizenöten dolgoznak. Nálunk, az Írisz Házban a rendszer úgy működik, hogy az illető bekerül a nappali foglalkoztatóba, ott lehet egy-két évig, amíg kiderül, mire alkalmas, mit szeret, azt hogyan tudja végezni, majd a gyakorlati folyamatban már végez egy bizonyos munkát, és utána próbálunk neki állást szerezni. Akit mi eljuttattunk idáig, az vagy itt megrekedt, vagy az általunk létrehozott munkahelyen dolgozik. Tehát egyszer meg kell keresni a munkahelyet számára, azt ki kell alakítani a fogyatékkal élő fogadására, és csak úgy lehet alkalmazni, másként nem tudja elvégezni azt, amire vállalkozott. Nagyon összetett dolog, hosszú folyamat, mely együtt fog fejlődni a megye szociális, gazdasági növekedésével, különben nem fog működni."

Még nem biztos
A CREFOP sepsiszentgyörgyi képzési központ létrehozására vonatkozó szándékának helyi előterjesztője, támogatója lapunk érdeklődésére elmondta: a pályázat hároméves, amiből kettő és fél van hátra, ez idő alatt uniós alapokból működtetnék a létesítményt, azt követően kell előteremteni a finanszírozási összeget. Miklós Zoltán hangsúlyozta, a helybeli alkalmazottak helyi fogyatékkal élőket képeznének olyan szakmákban, amelyekre van felvevőképessége a munkaerőpiacnak. Elméleti és gyakorlati oktatás is lesz, tantermeket és műhelyeket rendeznek be a Gyár utcai épületbe, mindez ellenben egyelőre csak terv, még az sem biztos, hogy a bukaresti alapítvány Sepsiszentgyörgyön fogja létrehozni a képzési központot. Miklós Zoltán visszautasítja azokat a vádakat, hogy személyes érdeke fűződne a CREFOP Szentgyörgyre telepedéséhez, az ötletet amiatt támogatja, mert jónak tartja. A fogyatékkal élők országos szervezetének végrehajtó igazgatójával fenntartott ismeretsége okán jött szóba, hogy a nagybányai és a craiovai mellett a háromszéki megyeközpontban hozzanak létre képzési központot.
Hogy viszonyulnak a munkaadók, amikor állásinterjúra jelentkeznek? Volt-e már munkahelyük? Mire költik az állami segélyt? — ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel a CREFOP képviselői azoknak a fogyatékkal élőknek, akiket szentgyörgyi lakásukban személyesen kerestek fel, és hívták meg őket a megyei tanács épületében tartott találkozóra, ahol feljegyezték személyi adataikat, és 50 lejes részvételi díjjal köszönték meg, hogy megjelentek.