Menaságiak a múzeumban

A Bartók Teremben Vargha Mihály múzeumigazgató úgy fogalmazott: ez a momentum az intézmény expanzióját jelzi, s szólt Kós Károly egykori elképzeléséről, aki a múzeumkertbe a székelység tájházait szerette volna telepíteni, de oda végül 1937-ben csak a pottyandi, 1767-es Mihály-házat sikerült behozni.

A menaságiak zenés, táncos bemutatója előtt a csoport vezetője, Károly Veronka arról beszélt, térségükben a szentgyörgyihez hasonló ház már nincs, s a népi építészetet már nem igazán támogatják az emberek. Az Erdélyben és Magyarországon egyaránt népszerű együttes viszont bebizonyította, a menaságiak ,,szívükön viselik a hagyományápolást", a népviseletbe öltözött asszonyok, férfiak citerazenére lélekkel átszőtt népdalos, néptáncos műsort mutattak be, melyet a pottyandi polkával és sebessel zártak. Ezután a rendezvény ötletgazdája, Szőcsné Gazda Enikő a Fiság völgyének népi értékeiről tartott vetített képes előadást, melynek során a kistérség rendkívüli kulturális értékeiről szólt, majd a pottyandi tájházat mutatta be a csíkországi vendégeknek. Itt végül arra kérte a menaságikat, próbáljanak segíteni abban, hogy fisági bútorzattal bővítsék a tájház berendezését, erre viszont többen megjegyezték: a régi bútorokat, sajnos, már mind összeszedték, elhordták...