A határvita lezárult, a megosztás folyamatban (Kiegyezett Kézdiszentkereszt és Esztelnek)

Az önállósulás után egy évvel Varga Attila esztelneki pol­gármester kezdeményezésére tartották meg az első megbeszélést. Látva, hogy nem haladnak a határ tisztázásával, György Ervin kormánymegbízott 2010. november 30-án prefektusi rendelettel kinevezte a határkijelölő bizottságot, melyben Kézdi­szent­keresztet Jakab Mária Edit polgármester és Bács László jegyző, Esz­telneket Var­ga Attila polgármester és Illés Katalin jegyző, a különbizottságban a megyei önkormányzatot Papp Endre, a kataszteri és területrendezési hi­vatalt pedig Felician Ur­sache igazgató és Tóth Lehel mérnök képviselte. A bizottság a kormányhivatalban hatszor ült össze, az első három alkalommal eredménytelenül, a ne­gyedik és ötödik munkaülésen született ugyan érvényes döntés, de azt a kézdiszentkeresztiek nem fogadták el.
Idén március 7-én megtört a jég, mindkét község képviselői is ellátták kézjegyükkel a két település közötti határt szentesítő jegyzőkönyvet. A határvonal meg­húzásánál az 1968 előtti közigazgatási határokat is figyelembe vették, de a közigazgatási területeket nem teljesen a tulajdonjogok mentén alakították ki, az oda vezető utakat, a megközelíthetőséget is figyelembe vették.
A XIX. század elején Béla­falva közigazgatásilag Polyán­hoz, de jegyzőileg Esztelnekhez tartozott, ami tovább bonyolította az ügyet, mivel Bélafalvá­nak nagyon sok területe található az esztelneki határban. A határvonal meghúzása után kb. 8500 hektár jutott Esztelneknek és mintegy hétezer Kézdiszent­ke­resztnek. A vagyonmegosztás még nem zárult le teljes mértékben, van még pár olyan köztulajdon, például közös erdő, ami a négy falu tulajdona volt, s a közeljövőben ezeket is el kell majd osztani.