Fiatalok a kortárs művészet vonzásában (Egyéves a Magma)

A térség művészetkedvelő közönsége a kiállítótér megszületését adósságtörlesztésnek tekintheti – vélik a Magma működtetői –, hiszen 1992-ben, az Új Galéria (közismertebb nevén: Üvegcsűr) megszűnésével a kortárs művészet gyakorlóterét veszítették el alkotók, befogadók; így a Székely Nemzeti Múzeum gondnoksága alatt lélegző Magmában otthonra találhatnak ,,az új médiumokban alkotó művészek". A mintegy kétszáz négyzetméter alapterületű kiállítóteret a Magma Kortárs Közeg Egyesület négy munkatársa élteti. Az elmúlt évről Vetró-Bodoni Barnabás képzőművész azt mondja: "csapatmunka volt intenzív tempóban". A havonta megnyitott kiállítások mellett más művészeti rendezvényeket, kisebb megmozdulásokat is tartottak – beszélgetés alkotókkal, performansz, előadás – teszi hozzá Kispál Ágnes Evelin médiaművész.
Sepsiszentgyörgy kulturális arcát is színezte a Magma, ,,fontos, hogy a gyermekek és a fiatalok kezdik megszokni, és természetesen mozognak ebben a térben, nagyon nyitottak, kérdeznek, megszólalnak" – magyarázza Vetró-Bodoni Bar­nabás. Mindennap érkeznek gyermekek, diákok, fiatalok, elemisták az iskolából hazafelé tartva szinte naponta betérnek, ezt nagyon jónak tartják: ,,ez a vagány, hogy ők nagyon természetesen, felszabadultan érzik magukat kortárs művek társaságában". A belépés ingyenes, s tervezik, a bejáratnál elhelyeznek egy asztalt színes ceruzával, papírral, hogy az a gyermek, akinek rajzolni támad kedve, megtehesse. ,,Egyfajta küldetése ennek a kiállítótérnek, hogy hassunk a hozzánk betérő apróságokra" – vélekedik Vetró.
Vihart kavart a decemberi, Felkarolandó, Felejthető, Felejtendő című, budapesti alkotók csoportos kiállítása, ez a botrány szentgyörgyi viszonylatban új helyzetet eredményezett. Ennek kapcsán Vetró-Bodoni Barnabás úgy vélekedik, ,,a művészet definícióját mindenki másképp próbálja megadni, nálunk voltak, s lehet, lesznek olyan kiállítások, amelyek picit kellemetlenebbek, esetleg kritikusabban viszonyulnak a problémákhoz, mert nem az a megszokott tárlat, amit azért nézünk, hogy az esztétikumról tudjunk meg egy-két dolgot; a kortárs művészek a világ mai problémáihoz viszonyulnak, alkotásaikkal erre reagálnak".