Elutasították a bukaresti alapítványt

A döntés az MPP-frakción múlott: azzal érveltek, hogy a helyben létrehozott, igen nagy feladatot vállaló civil szervezeteknek csak telket, nem épületet engedett át az önkormányzat, a fővárosiakról pedig keveset tudni.
A vita már az előző tanácsülésen megkezdődött, azóta azonban egyesített bizottsági ülésen meghallgatták a Crefop Alapítvány bemutatóját, és elbeszélgettek a hasonló munkát végző térségbeliekkel, akik igen szkeptikus véleményt fogalmaztak meg.
A program idevonzását a helyi igényekkel, rászorulókkal indokolta Antal Árpád András polgármester, akit Klárik Atti­lán kívül a román tanácstagok is erősítettek hozzászólásaikkal, és bár egy olyan feltételt is beiktattak volna a határozatba, hogy a két fél közötti szerződés egyoldalúan felmondható, ha az önkormányzat úgy véli, hogy helyi érdekek sérülnek, és azt is elismerték mindannyian bólogatva, hogy tíz alapítvány sem lenne elég a meglévő gondok megoldására, Ferencz Csa­ba és Bereczki Kinga arra figyelmeztetett, hogy Romániá­ban a jogi garanciák, sajnos, fakultatívak, a helybeliek pedig önerőből is jobban bizonyítottak már.
A Crefop Alapítvány a város tulajdonában levő, nagyobb­részt üres Gyár utcai épületet, a vízszolgáltató székhelyét (képünkön) kérte hatévi ingyenes használatba egy regionális fogyatékosképző számára. Ilyen intézményt működtetnek Nagy­bányán és Craiován, arra azonban nem volt biztosíték, hogy a helyi munkaerőre és rászorulókra alapoznák ittlétüket.