Nem csak nyelvi kérdés a megmaradás (Új csángó cselekvési terv)

Miközben a 2000-ben indított magyar oktatási programot sikerült kiterjeszteni huszonnégy Bákó megyei településre, köztük tizenhatban az iskolában is tartanak magyarórákat, a tizenöt évvel ezelőtti helyzethez képest jelenleg több mint tizenháromezerrel (21 százalékkal) kevesebben beszélnek anyanyelvi, illetve második nyelvi szinten magyarul Moldvá­ban. A nyelvi állapot számadatait Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató saját terepmunkája, kutatásai alapján állította össze 2008–2010 között, és mutatta be tegnap a csángó falvakban tanító fiatalok, a keresztszülőprogram képviselői, néprajzosok, hazai és magyarországi szakemberek jelenlétében. A rendezvényt nem minden meghívott csángó szervezet tisztelte meg jelenlétével, amit a szervezők (Moldvai Csángó­magyarok Szövetsége) többek között amiatt nehezményeztek, mert szándékuk szerint a vasárnap véglegesítendő cselekvési prog­ram végső változatába kizárólag olyan célkitűzéseket kívánnak belefoglalni, amelyekkel minden csángó szervezet egyetért.
Ma Pusztinán folytatódik a tanácskozás, amelynek előadói között magyar kormányzati képviselők, az RMDSZ és az EMNT meghívottjai is szerepelnek.