Röviden

A felkelők által Bengáziban létrehozott Átmeneti Nemzeti Tanács (CNT) külügyi felelőse, Ali Al-Iszávi szerint a Kadhafi-erők által megsebesítettek száma 30 000, az eltűnteké 20 000. A CNT küldöttsége előzőleg találkozott az uniós országok külügyminisztereivel és Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A líbiai felkelők tegnap fegyvereket kértek azoktól az államoktól, amelyek Líbia egyetlen képviselőjének ismerik el pár hete alakult nemzeti tanácsukat. "Listát adtunk a szükséges katonai és műszaki eszközökről" – mondta Bengáziban újságíróknak Abdel Hafiz Goga. A kérdésre, hogy mely országokhoz fordultak, nem nevezett meg egyetlen államot sem, hanem a tanácsot elismerő országokról beszélt. Az ország keleti részét ellenőrző testületet Franciaország, Katar és Olaszország ismerte el.

Tűzszünetet akar az Európai Unió
Az EU-országok külügyminiszterei tegnapi luxembourgi tanácskozásuk záró nyilatkozatában azonnali és valódi tűzszünetet szorgalmaztak Líbiában, megismételték Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz intézett felszólításukat, hogy mondjon le a hatalomról, valamint kinyilvánították az unió készségét arra, hogy az ENSZ felkérésére katonai eszközökkel is biztosított humanitárius műveletet hajtson végre az észak-afrikai országban. A tanácskozást záró sajtóértekezleten Cathe­rine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Kadhafi-rezsim fenntartóiról szólva azt mondta: ezeknek az embereknek választaniuk kell, vagy továbbra is azonosulnak a líbiai nép brutális elnyomásával, vagy azon dolgoznak, hogy támogassák az ország rendezett, líbiaiak által irányított átmenetét a demokráciába. A miniszterek jóváhagyták a Líbia elleni szankciók szigorításáról szóló előterjesztést.

Terroristák robbantottak Minszkben
Tizenkettőre nőtt a hétfői miniszki metrórobbantás halálos áldozatainak száma, a fehérorosz ügyészség szerint távirányítású pokolgéppel elkövetett terrortámadás történt, a titkosszolgálat állítólag az elkövetőt is ismeri. Alexander Lukasenko elnök pedig azt mondta, nem zárható ki, hogy külföldi elkövetők állnak a háttérben. A metró biztonsági kamerái által rögzített felvételek alapján a fehérorosz hatóságok két férfi gyanúsítottról beszélnek. A hétfő délutáni csúcsidőben történt a robbantás a fehérorosz főváros egyik metrómegállójában, közel Alekszandr Lukasenko elnöki rezidenciájához. A hétfői támadást nem előzte meg semmiféle figyelmeztetés.

Nem választanak a csehek
Václav Klaus cseh köztársasági elnök kizártnak tartja, hogy a jelenlegi csehországi kormányválságot előrehozott parlamenti választással oldanák meg. "A közelmúlt kalandjai után, amelyeken az előrehozott választással kapcsolatban ez az ország átment, nem hiszem, hogy bárki is lenne olyan bátor, és előhúzná ezt a kártyát" – jelentette ki Klaus tegnap a dél-morvaországi Brünnben. Az államfő nyilvánvalóan a 2009-es évre célzott, amikor a pártok a parlamentben megegyeztek az előrehozott választásokról, de a döntést nem a szabályoknak megfelelően hozták meg, ezért az alkotmánybíróság a már kiírt választásokat hatályon kívül helyezte. Végül a négyéves megbízatási időszak leteltével, 2010 májusában rendeztek parlamenti választást Csehországban.

Kórházban a volt egyiptomi elnök
Egy Sarm El-Sejk-i kórházban tartózkodik Hoszni Mubarak februárban lemondott egyiptomi elnök. Azt nem közölték, hogy mikor vitték be, mi baja a 83 éves politikusnak, és mennyire súlyos az állapota. Hoszni Mubarak harminc év után távozott a hatalomból február 11-én a szűnni nem akaró tüntetések hatására. Az al-Ahrám egyiptomi lap tegnapi információi szerint Mubarakot felszólították, hogy jelenjen meg egy kairói bíróság előtt, mert el akarják számoltatni a tüntetések során lelőtt emberek haláláért és közjavak eltékozlásáért.