A hely kijelöli a feladatot (Csoma-napok)

A tudományos konferenciától az iskolanapig, kiállításokon át a kórusfesztiválig a rendezvény minden egyes mozzanatának értéke és haszna van – véli a Kelet-kutató vándor tudósról elnevezett egyesület elnöke, a Csoma-emlékünnepség fáradhatatlan szellemi motorja. Igaz, hogy kevesen hallgatták a Kultúrák keresztútján konferencia érdekes előadásait, de az ott bemutatott kutatási eredmények később kötetbe kerülnek, és a szélesebb közönség is értesülhet arról, hogyan látják keleti kötődéseinket többek között a kínaiak, tibetiek, ujgurok, oroszok, és hogyan látjuk mi önmagunkat ezek tükrében. És a Csoma-napok mélyítik a testvérvárosi kapcsolatokat, a nagykanizsaiakat Gazda József külön kiemeli, mert az első esztendőtől minden évben jelen vannak kultúrcsoporttal is, és a pápaiak, akik szintén régóta jelenítik meg helyi sajátosságaikat. "Pozitívum, hogy az iskola megteremtette a maga iskolanapját, ez is beilleszkedik a Csoma-rendezvénybe, a helyi kórus énekkarok találkozóját szervezi meg, ezzel is szélesítik a kört, a város lakosságának ellenben szűk rétege vesz részt a programokon, száznegyven-százötven fő érdeklődik a kultúra iránt, a fiatal aktív értelmiség nemigazán van jelen. De mindamellett, amire Csoma-szellemisége kötelez, gyökereink, különbözőségünk, értékeink felmutatása egyfajta szembeszegülés a mindent egybemosni kívánó globalizációval, ilyen kontextusban az értékfelmutatás bizonyos fajta tiltakozás az ilyen világ ellen" – szögezi le Gazda József.