Röviden

Beadványában az SNS annak kivizsgálására kéri a hatóságokat, hogy érvényes-e Berényi pártelnökké választása azzal összefüggésben, hogy a politikus januárban kérte a magyar állampolgárság megadását. "Értesüléseink szerint Berényi József önként kérte az idegen állampolgárság megadását, s ezt a tényt nem tagadja" – áll a beadványban. A hatályos szlovák törvények szerint az ilyen szlovák állampolgár elveszíti eredeti állampolgárságát. Az SNS úgy véli, meg kell vizsgálni, lehet-e Berényi ezután egy szlovákiai politikai párt elnöke. Az SNS szerint ugyanis Berényi már nem szlovák állampolgár, ezért megválasztása az MKP élére nem érvényes.

Kurd tüntetővel végzett a török rendőrség
Egy kurd tüntető meghalt, többen pedig megsebesültek, amikor a török rendőrség tüzet nyitott a tiltakozó tömegre a Diyarbakir tartományban található Bismilben tegnap. Az emberek a kurd jelöltek parlamenti választásokból való kizárása ellen tüntettek. A tartományi székhelyen, Diyarbakirban sem maradtak el a megmozdulások. Az álarcos, köveket dobáló tiltakozókat vízágyúkkal sikerült csak szétoszlatni. Diyarbakir tartományban többségében kurdok laknak.

Befejeződött a népszámlálás Koszovóban
Nagyjából 1,8 millió lakosa van Európa legfiatalabb államának, Koszovónak – adta hírül tegnap a koszovói sajtó az előző nap befejeződött népszámlálás előzetes eredményeit ismertetve. A bő három éve függetlenné vált ország statisztikai hivatala szerint a fővárosban, Pristinában 200 000-en laknak, vagyis feleannyian, mint ahogy azt az elmúlt években feltételezték. A szerbek lakta északi országrészre nem terjedt ki a népszámlálás. A középső és a déli országrészben szórványosan élő szerbek is csak részlegesen vettek részt az összeírásban a sajtójelentések szerint. A Pristinától délre fekvő szerb településen, Gracanicában például 11 500 lakost regisztráltak, miközben a tényleges lakosságszám becslések szerint ennek a duplája. A népszámlálás hivatalos eredményét várhatóan júniusban teszik közzé.

Sértőnek tartják Gotovina elítélését
"A horvát néppel szembeni súlyos sértésként" értékelte a horvát katolikus egyház tegnap, hogy a hágai Nemzetközi Törvény­szék (NT) háborús bűnök miatt hosszú börtönbüntetésre ítélt két volt horvát tábornokot, köztük a hazájában nemzeti hősként tisztelt Ante Gotovinát (felvételünk). A horvát katolikus püspöki konferencia közleményében alaptalannak nevezte, hogy az NT múlt pénteken kihirdetett ítéletében úgy minősítette, a tábornokok "bűnszövetkezetben" követték el a terhükre rótt bűnöket. Az NT Gotovinát 24 éves, Mladen Markac extábornokot pedig 18 éves szabadságvesztésre ítélte az 1991–1995-ös horvát–szerb háború végén, 1995 augusztusában végrehajtott, Vihar fedőnevű horvát terület-visszafoglaló hadműveletben játszott szerepéért. A vádirat szerint a krajinai szerbek kezén lévő horvátországi területek visszafoglalását eredményező Vihar hadműveletben 324 polgári személy vagy olyan katona halt meg, aki már letette a fegyvert, s 90 000 szerbet erőszakkal kényszerítettek távozásra. Alphons Orie, a törvényszék bírája megállapította, hogy Gotovina és Markac olyan "bűnszövetkezetben" követte el a terhére rótt vádakat, amelynek az 1999-ben elhunyt Franjo Tudjman horvát elnök "kulcsfontosságú tagja" volt. A 4,4 milliós Horvátország lakosságának kilencven százaléka a katolikus egyház híve.