Olcsó és drága papírok a tőzsdén

Bár mindössze 1,57 lejbe – egy péksütemény árába – kerül a SIF Oltenia egy részvénye, mégis legkevesebb 800 lejt kell leperkálnia annak, aki SIF-részvényes kíván lenni. Ezzel szemben egy Transgaz-részvény ára 265 lej, azaz közel háromszor olcsóbb, mint egy SIF-papír. Ki érti ezt?
Ha nem is egyszerű, de érthető a magyarázat. A BVB-n listázott részvények adásvétele blokkokban vagy minimálcsomagokban zajlik. A blokkos kategóriák többségében legkevesebb 500 részvény megvásárlása az alsó határ, egy befektetőnek legalább ennyit kell megvásárolnia, ha az illető csomaghoz akar jutni. Ebbe a csoportba tartoznak a különböző befektetési alapok, a SIF-ek. Ezt a minimális küszöböt alkalmazzák többek között a Transilvania Bank, a Petrom, a Kolozsvári Broker vagy a Biofarm esetében is. E rész­vények esetében a reguláris piac minden tranzakciójának 500-ról vagy annak többszöröséről (1000, 1500 stb.) kell szólnia.
A kisebb csomagok adásvétele a börzén az úgynevezett odd lot szegmensben zajlik, ahol az árak alacsonyabbak, mint a rendes piacon, viszont ebben a szekcióban a befektetők csak eladhatnak, vásárolni már nincs lehetőségük. Kivételes esetben a börze megállapíthat alacsonyabb árat is egy minimálblokk esetében, hogy hozzáférhetőbbé tegye a befektetők számára. Ez magyarázza a Transgaz példáját, ahol az egyes részvények árának magas színvonala miatt engedélyezték a részvényenként való vásárlást is. A gázas esetben ugyanis az 500-as minimálküszöbhöz való ragaszkodás legkevesebb 130 000 lejes befektetést jelentene, amit csak kevés befektető lenne képes megfizetni. Kivételnek számít a Transelectrica és a BRD is, ezek ese­tében legkevesebb tízakciós blokkokban zajlik az adásvétel, míg az Alro-nál száz részvényt tartalmaz egy minimálcsomag. Így legkevesebb 147 lejért lehet BRD-részvényhez jutni, míg az Alro-nál 402 lejre rúg ez a küszöb.
A BVB legdrágább részvénye a besztercei Comelf építőipari gépeket és berendezéseket gyártó cég, amelyben legkevesebb 1300 lejért lehet résztulajdonossá válni. A toplista második helyén a câmpinai Energopetrol áll 800 lejes minimálbefektetési igénnyel. A SIF-ekkel ellentétben ezek a cégek alacsonyabb tőkésítési szinttel és kevesebb likviditással rendelkeznek, a tranzakciók száma is jóval kevesebb. A lista végén a sloboziai Amonil műtrágyagyártó vállalat áll 7,4 lejes minimális befektetési igénnyel 500 részvényes minimálcsomag mellett. Csak összehasonlításképpen: az Amonil-részvények 48-szor kevesebbe kerülnek, mint a börzén szereplő másik műtrágyagyártó, az Azomureş papírjai.