Illyefalva kincse

A reformáció utáni időkben bizonyára új templomot kellett építenie a lélekszámában alaposan megfogyatkozott kis közösségnek. 1701-ben fakápolnát ál­lítanak, és pálosok vezetik a plébániát egészen a rend 1786-os felszámolásáig. A mai templom 1868-ban épült, és védőszentje a Fájdalmas Szűzanya. Bizo­nyá­ra, hogy nyomban oltárt építettek, s erre a védőszentet ábrázoló oltárképet rendeltek 1869-ben. Ezt Herter Sámuel (1830–1880) brassói festő és fényképész jeles képműhelyében készítette.
Herter 1846-ban Württembergből Er­délybe vándorolt sváb család gyermeke. 1853-ban mint vándor-fényképész Nagyszeben környékét járta, de még ebben az évben Brassóban telepedett le, ahol képműhelyt alakított. Neve festőművészként vált ismertté. Ő készítette az 1849. május 11-én Kolozsvárott kivégzett Stephan Ludwig Roth két ismert arcképét. Ennek ellenére a kutatók az első erdélyi fényképészek között tartják számon.
Mint megtudtuk, az illyefalvi oltárkép a második világháborúban megrongálódott. A restaurálás során kiderült, hogy lövedék érte. Az 1950-es években laikus módon restaurálták, hátára csont­enyvvel lepedőt ragasztottak, ráfestettek a képre, a kimunkált apró részleteket eltakarták. A teljesen újjászületett oltárképet a közismert Tüzes István restaurátor és Szakács Tamás újította fel. A restaurálás költségeit az illyefalvi önkormányzat vállalta. Egy műkincs értékű oltárképpel gazdagabbak lettünk. A virágvasárnapi ünnepi misén felszentelték.