Külföldi hírek

Új belsőhatár-politika az EU-ban?
Javaslatokat ismertetett tegnap az Európai Bizottság a menekültügyek európai uniós kezelésének javítására, beleértve a határok nélküli belső mozgást biztosító schengeni övezetet működtető szerződés módosítását is a határellenőrzések kivételes körülmények közötti visszaállításának megkönnyítésével. Mint Cecilia Malmström belügyi biztos Brüsszelben elmondta, elképzeléseik szerint a visszaállításra olyan esetben is sor kerülhetne, ha az övezet külső határainak egy részére kivételesen nagy bevándorlási nyomás nehezedne. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a bizottság továbbra is védeni és támogatni kívánja a schengeni együttműködést, amely az EU-integráció egyik legfontosabb vívmánya.

Nemzeti önvédelem bin Laden megölése
Oszama bin Laden amerikai kommandósok általi megölése a nemzeti önvédelem megnyilvánulása volt, a terroristavezér nem tett kísérletet arra, hogy megadja magát – jelentette ki tegnap szenátusi meghallgatásán Eric Holder amerikai igaz­ságügyi miniszter. "Ez jogos nemzeti önvédelemi cselekedet volt" – jelentette ki a szenátus jogi bizottságának Holder, aki hivatkozott bin Laden azon beismerésére, miszerint részese volt a 2001. szeptember 11-i New York-i, washingtoni és pennsylvaniai támadásoknak.

Obama: nem mutatják be a fotókat
Barack Obama tegnap úgy döntött, hogy nem hozzák nyilvánosságra az Oszama bin Laden holttestéről készült felvételeket. A közreadással kapcsolatban megoszlott az amerikai vezetés véleménye, míg Leon Panetta, a CIA igazgatója a publikálás mellett érvelt, Robert Gates védelmi és Hillary Clinton külügyminiszter elutasította azt.

Börtönben marad Seselj
Elutasította a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék tegnap Vojislav Seselj, az ultranacionalista nézeteiről ismert szerb politikus azon kérelmét, hogy mentsék fel az ellene szóló vádak alól, mert nincs ellene bizonyíték. Tegnap Hágában ismertetett döntésében a törvényszék úgy ítélte meg, már az eddigi eljárás során elegendő bizonyítékot sorakoztattak fel arra, hogy Seselj bűnösségéhez nem férhet kétség. A Szerb Radikális Párt nyolc éve őrizetben lévő, börtönéből is aktívan politizáló elnökét évek óta tartó hágai perében azzal vádolják, hogy felelős az 1991–1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvát­országban és a Vajdaságban elkövetett súlyos háborús bűncselekményekért.