Bontják Előpatakot!

Időközben tudomást szerzett a helyzetről a megyei tanács is. Feltételezik, hogy az Olt társaság a kiadások miatt nem kért fel senkit az épületek lebontására, de lehetetlen, hogy ne tudna róla. A céget és a jelzett személyt telefonon nem sikerült elérni, az épületeket bontó romák pedig azt felelték, hogy "a köz­ségi rendőrőrs tud a dologról, és nekünk szabad kezünk van."
Nem kommentáljuk a helyzetet, csak az a fájó, hogy szemünk láttára történt minden, és semmit sem lehetett megmenteni abból, amit fürdőtörténeti emléknek nevezhetnénk. Elégették a József-kút csorgóházát, már se híre, se hamva annak az egyébként még jobb állapotú villának, amelyet nem lebontani kellett volna hagynia a megyevezetésnek, hanem visszahelyezni rá azt az összetörött emléktáblát, melyet a Székely Nemzeti Múzeum őriz, s mely arról tudósít, hogy Előpatak fogadta vendégül 1875-ben a Ma­gyar Orvosok és Természet­vizsgá­lók XVIII. országos vándorgyűlését, amelyen nem kisebb személyiségek vettek részt, mint Orbán Balázs, gróf Mikó Imre meg egy sor igen jeles orvos, vegyész és balneológus. Ezt nevezik eléggé gyakran a hazai szakirodalomban az "első román balneológiai kongresszusnak". Ek­kor látogatta meg Előpatakot Jedlik Ányos (1800–895), a dinamó elvének alkalmazója, és beírta nevét a Székely Nemzeti Múzeum vendégkönyvébe.