Az ükunokák nem hagyják veszni Csiszárfürdőt

A versenytárgyaláson részt vett Kovászna Megye Tanácsa Torja önkormányzatával társulva és Johann Taierling, Csiszárfürdő egykori építője és tulajdonosa, Csiszár Dénes (1857–1939) ükunokája. A licitet ő nyerte meg, és a május 2-i határidőig kifizette a 35, 62 és 433 négyzetméteres erdős terület, valamint a kilenc négyzetméteres Jordán-forrás, a 80 négyzetméteres Csoko­ládé-medence és a 90 négyzetméteres hideg fürdők, valamint a kaszáló árát.

A Romániában és Németországban nevelkedett, német dizájnegyetemet végzett, most román állampolgársággal is rendelkező Johann és testvére, Peter Taierling nem engedi tovább pusztulni a jobb sorsra érdemes Csiszárfürdőt. Bár nevük német, mindketten szépen beszélnek magyarul, és nagy tisztelettel őrzik ükapjuk és ükanyjuk, Csiszár Dénesné Török Róza emlékét. Johann Taierling 2005-ben költözött Kézdivásárhelyre. A főtéri, egykori Csiszár-lakásban korabeli festmények és képek, bútorok idézik az hajdani szeszgyáros, földbirtokos és Csiszárfürdő-alapító alakját és korát. Az ükunoka megírta és Németországban kiadta Csiszárfürdő történetét Csiszár – A családi jellegű gyógyfürdő címmel.
Johann Taierling ükapjáról és az általa alapított üdülőhelyről elmondta: Csiszár Dénes 1889 őszén egy vadászat során bukkant a majdani gyógyfürdő helyére, ahol saját elképzelése szerint és saját költségén építette fel a villákat, a hideg és meleg fürdőket, valamint a mofettát. Elsőként a Vadászlak-villa készült el, aztán 1895-től hét, huszonkét egy- és kétágyas szobájú villa, egy vendéglő és táncterem épült fel.

A fürdő hosszú évtizedekig családi jellegű maradt, a kézdivásárhelyiek kedvenc fürdőhelyévé vált. Az első fagerendás medence a színe miatt a Csokoládés nevet kapta, az ötven méterre levőt zöldes-sárgás színe miatt Timsósnak keresztelték, ahová napozó és tizenkét öltözőfülke is épült. Jórészt be sem fejeződött a Timsós építése, máris kiásták a gyermekmedencét. A Timsós alatt, a domboldalban két bővizű medence a Vallató nevet kapta. A legjobb gyógyvíz a Hamvas medencéé a mai napig. Kitűnő reuma, érbetegségek és köszvény kezelésére. A múlt század negyvenes évei közepén posta is épült, a postáskisasszony Csiszár Dénes unokája, Johann Taierling nagymamája, Nagy Piroska volt. A fürdőt 1948-ban államosították. 1956-ban épült a Vadász-villa, az 1970-es években pedig az Őzike- és a Szarvas-villa készült el.

A Taierling fivérek a dédnagyapjukat ábrázoló festménnyel

A harmincas éveikben járó Taierling testvérek azt is elárulták, hogy gyerekkorukban a nyári szünidőket szüleikkel és nagymamájukkal együtt Csiszárfürdőn töltötték. Édesapjuk Nagykárolyban született, elmagyarosodott német családból származik, édesanyjuk Török Gyöngyvér. A Taierling család jelenleg Török Erzsé­bet Piroska nagymamával együtt Német­or­szágban él.
Kérdésünkre, hogy a hideg fürdők megvásárlása után mit terveznek, Johann Taier­ling elmondta: fel akarják újítani és működtetni azokat. A látványtervek már elkészültek, pályázni szándékoznak, de előbb létre kell hozniuk egy alapítványt vagy turisztikai egyesületet, mely a Csiszár-fürdő fejlesztésével foglalkozik. Mindezzel új munkahelyeket is teremtenek.
A fürdők felépítését helybeli cégekkel szeretnék elvégeztetni, a mai igényeknek megfelelően, de a hagyományokról sem fe­ledkeznek meg. Mivel a család egykori birtokán található a volt étkezde és a Vadász vil­la, azokat is megvásárolnák. Az étkezde Csiszár Dénes egyik istállójának alapjára épült. Az egykori Csiszár-villát, a volt posta épületét kapta vissza természetben a család, de hat évvel ezelőtt már lerobbant állapotban találták, így azt is fel akarják újítani.
A látványtervek szerint korszerű megoldással, aránylag kevés pénzből lehet rendbe tenni a hideg fürdőket, mégpedig úgy, hogy legalább egyet télen is lehessen használni. A Taierling testvérek a meleg fürdők újraindításán is gondolkoznak, de mindehhez pályázati pénzekre lenne szükségük. A nyári színpad, az Őzike- és Szarvas-villa közötti terület tulajdonjogáért még perelnek, és abban reménykednek, hogy előbb-utóbb visszakapják egykori családi jussukat. Johann Taierling a vásár nyélbeütése után a fürdő felújításáról Tamás Sándor megyeitanács-elnökkel és Daragus Attilával, Torja polgármesterével is tárgyalt. "Amikor visszajöttünk Romá­niába, életünk fő céljának az egykori Csiszár-örökség visszaszerzését tűztük ki, és eddig sem hátráltunk meg az akadályok és nehézségek előtt" – mondták a Taierling fivérek.