Belföldi hírek

Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a magyar kormányhoz. Kelemen Hunornak és az RMDSZ-nek a kong­resszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen – tette hozzá Markó. "Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket" – utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre. Rossz és szubjektív döntésnek tartja, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen a Năstase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt – mondta. Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy "valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit".

Kifogásolt oktatási törvény
A képviselőház tegnap hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu képviselő törvényjavaslatát, miszerint töröljék az oktatási törvényből a történelem és a földrajz kötelező anyanyelvű oktatásáról szóló előírást. A javaslat szerint törölnék a 2011/1-es törvény 46. cikkelyének 8. bekezdését, melynek értelmében a nemzeti kisebbségek elemi, gimnáziumi és líceumi oktatásában Románia történelmét és földrajzát anyanyelven tanítják, a román tanítási nyelvű osztályokéval azonos tanterv és tankönyvek szerint, azzal a kikötéssel, hogy a tanulóknak román nyelven is el kell sajátítaniuk a román földrajzi és tulajdonneveket. A törvénykezdeményezés hallgatólagosan elfogadottnak minősül, mert a vitára és a végső szavazásra kijelölt 2011. május elsejei határidő lejárt. Az oktatási bizottság a tervezet elutasítását javasolta, a kormány pedig benyújtotta a tervezettel kapcsolatos álláspontját. A tervezet esetében a szenátus a döntéshozó szerv.

Egyetemi időpont-módosítások
Módosítaniuk kell az időpontot azoknak az egyetemeknek, amelyek nyárra írták ki a mesteri képzésre a felvételit. Erre ugyanis csak szeptemberben kerülhet sor, miután megtörténik az egyetemek besorolása, és a doktori képzési helyekért is versenyezni kell majd. Hasonlóan új fejlemény, hogy a doktori helyekre – 3500 helyet hirdettek meg idén – is versenyvizsgát írnak ki – ismertette tegnap Cătălin Baba, az oktatási minisztérium államtitkára. Az egyetemek besorolása az Európai Egyetemek Szövet­ségének szakértőivel közösen történik a felsőfokú intézmények által május 23-ig elküldött adatok alapján, és hamis nyilatkozatért büntethetik azt, aki magasabb besorolást ad a reálisnál.

Tüntetés és halasztás
Több mint száz rendőr vett részt tegnap a bukaresti Alkotmány téren tartott tüntetésen, ahol azt kérték a parlamenttől, ne szavazzák meg azt a tervezetet, amely előírja több mint 9500 belügyi alkalmazott elbocsátását. A tiltakozás egy órával rövidebb volt a tervezettnél, mert a parlament elhalasztotta a vitát. Toader Paraschiv, az Alfa Kartell alelnöke, a Rendőrök és Szerződéses Alkalmazottak Országos Szakszervezetének (SNPPC) volt elnöke azt nyilatkozta, a tüntetés befejeződött, mert a honatyák második alkalommal is elhalasztották annak a tervezetnek a vitáját, amely a közigazgatási és belügyminisztérium 9500 alkalmazottjának elbocsátásáról szól. A szakszervezeti vezető szerint, ha megszavazzák ezt a tervezetet, tüntetést szerveznek, amelyen jelen lesz a tízezer elbocsátott. A képviselőház közigazgatási és védelmi bizottsága május 2-án jóváhagyta a leépítésekről szóló törvénytervezetet, és a következő napon cikkelyenként is megszavazták a jogszabályt. A tervezet előírja, hogy a rendőrök, katonák, önkéntesek, katonai lelkészek, köztisztviselők és szerződéses személyek száma olyan mértékben csökken, hogy ne haladják meg a kiadási kereteket és a jóváhagyott állások maximális számát. Korábban a szenátus elutasította a tervezetet, de a képviselőház a döntő fórum az ügyben.